1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
Felsőház tagjai - VI. Az ország zászlósai - cserneki és tarkeői Dessewffy Aurél gróf
VI. Az ország zászlósai: ORSZÁGBÍRÓ: CSERNEK I ÉS TARKEŐI DESSEWFFY AURÉL GRÓF. 1846 január 16-án született Budapesten, mint Emil gróf kiváló konzervatív politikus a Magyar Tudományos Akadémia elnökének fia. Pozsonyban végezte középiskoláit, majd ismereteinek gyarapitása végett Münchenben és Londonban járt. Közéleti pályáját mint szabolcsmegyei aljegyző kezdte, majd Lónyay Menyhért meghivására belépett a pénzügyminisztériumba. Rövid ideig tartó hivatali működés után birtokára ment gazdálkodni. 1875-ben jutott be a sárosmegyei zborói kerület mandátumával a képviselőházba; 1878-ban régi kerülete újra megválasztotta. Tisza Kálmán kormányával szemben ellenzéki álláspontot foglalt cl. 1878-ban és 1881-ben a tiszalöki kerület (Szabolcs vm,) is képviselővé választotta. 1883 május 19 óta a Magyar Tudom. Akadémia igazgató tagja. 1884-ben a magyar földhitelintézet elnökévé választotta. Ekkor nem lépett fel képviselőnek s törvényhozói hivatását a főrendiházban gyakorolta, ahol az ellenzék egyik vezére volt, 1887-ben a pozsonyszentjánosi kerület képviselője lett mérsékelt ellenzéki programmal, de ideje nagy részét gazdasági vállalatok és intézetek felvirágoztatására fordította, Az alsószabolcsi tiszai ármentesitő társulat, a tiszavölgyi társulat, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet, az Országos Magyar Gazdasági Egylet, a Magyar Tudományos Akadémia voltak működésének tanúi. Az 1906-iki választások alkalmával alkotmánypárti programmal a girálti kerület (Sáros vm.) képviselővé választotta, de megbizatásáról lemondott, mert 1906 május 21-én Ö Felsége a főrendiház elnökévé nevezte ki. Ezen méltóságáról 1910 januárban a Khuen Héderváry-kormány kineveztetése után mondott le. 1908-ban a Lipót-rend nagykeresztjét, nemsokára a v. b. t. t. méltóságot, 1916 dec. 29-én az aranygyapjasrendet kapta; 1917 aug. 16-án országbíróvá neveztetett ki. Azóta csendes visszavonultságban él büdszentmihályi (Szabolcs vm.) birtokán. 33