1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Petrovacz Gyula

történetét. Később a trianoni békekötés után tanulmányban bi­zonyította a béke fenntartásának lehetetlenségét, majd az er­délyi népművészetről irt ismertető munkát, gr. Klebelsberg mi­niszterré történt kineveztetése után 1912 jun. vallás- és közokta­tásügyi államtitkárrá nevezték ki. Ekkor lett a nádudvari kerü­let képviselője is. A minisztériumban a népoktatási s a katho­likus egyházat kivéve minden más egyház állami ügyeinek az irányítása van az ő vezetésére bizva, de a nagy kulturjavasla­tok elkészítésében is részt vett. 1926 dec. a nádudvari kerület újra megválasztotta képviselőjévé. Kerületében olyan népszerű­ségnek örvend, hogy Nádudvar, Püspökladány, Egyek községek díszpolgári oklevéllel tüntették ki. PETROVACZ GYULA. 1877-ben Óbecsén (Bács-Bodrog megye) született. Kalocsán járt gimnáziumba, majd a bpesti József műegyetemen gépész és épitészmérnöki diplomát szerzett. Eleinte Győrött aRábaszabályozó Társulatnál működött s részt vett az 1899-iki Rába-hid beton­építésében. 1900-ban ő vezette a Rábaszabályozó Társulat köz­pontjainak építését s így az építészetben is gyakorlatot szerzett. 1901-ben kínevezték a budapesti felsőépitő ipariskola tanárává s az építészet sokféle ágából tartott előadásokat. Előadásait könyv­alakban is kiadta „Földmérés" cimen. De építészeti magán­mérnöki gyakorlatot is folytatott s különösen a templomépítés terén elsőrendű szaktekintély. Ő készítette sok kisebb templo­mon kivül a szegedi fogadalmi templomot is s restaurálta a ka­locsai érseki főszékesegyházat. A magánépitkezés terén elisme­résre méltó a temesvári papnevelő, a nagyszombati gimnázium, a kalocsai kórház és városháza stb , melyek mind az ő mun­kásságát hirdetik. A forradalmak lezajlása után a fővárosi köz­ségi, életébe is bekapcsolódott. A ker. községi párt vezetőségé­nek lett a tagja, mint fővárosi bizottsági tag. Tagja a fővárosi közmunkák Tanácsának, de sok ker. jellegű gazdasági vállalat irányításában vállalt főként szerepet. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a pesti déli kerületben pótképviselő lett s Usetty Ferenc elhunyta után 1923-ban a Ház tagja lett A ker. gazdasági párt soraiban vett részt a vitákban. Elnöke a Vakokat Gyámo­lító Egyesületnek, a Herminamezői r. kalh. Egyházközségnek. 1926 dec. lajstromos szavazás után lett a Ház tagja mint Buda­pest déli kerületének képviselője. 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom