1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
A képviselőház tagjai - rozsnyói Pekár Gyula dr.
Szövetkezetnek igazgatósági tagja, végül pedig igazgatósági elnöke lett. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak régóta igazgatósági tagja. 1909-ben a szociáldemokrata pártvezetőség tagja lett. 1919 január 18-án a Berinkey kormánynak mint munkaügyi és népjóléti miniszter tagja lett s miniszteri tárcáját 1919 március 23-ig töltötte be. Ekkor minden tisztségéről lemondott s a kommunizmus alatt nem vitt vezető szerepet. A kommün bukásakor újra előtérbe került, a szociáldemokrata párt őt tette miniszterelnökké, de csak 6 napig tarthatta a kezében a hatalmat Ekkor az ellenforradalom győzelme folytán lemondott a miniszterelnökségről s a nyomdászszervezet élére állott. Clark tárgyalásaiban is részt vett, de pár nap múlva külföldre menekült s részint Wienben, részint Radegundban (Stájerorsz.) élt mint nyomdai korrektor. 1921 novemberben jött vissza Budapestre s azóta újra a nyomdász szakszervezet ügyeit vezeti. Az 1922-iki képviselőválasztások alkalmával Budapest I. kerülete (Buda) s Szeged II kerülete képviselővé választotta. Utóbbi mandátumát tartotta meg s mint a szociáldemokrata párt vezére a parlament munkájában állandóan nagy szerepet vitt. 1926 decemberben a budai kerület s Szeged városa lajstromos szavazás utján ismét képviselővé választotta. Szeged mandátumát tartotta meg, a budairól pedig lemondott. ROZSNYÓI PÉKÁR GYULA DR. Debrecenben született 1867 november 8-án mint a felvidéki régi ág. ev. családból származó Imre bankigazgató fia. A budapesti ref. gimnáziumban végezte középiskoláit, de közben egy évig Bostonban (Amerika) volt. Már igen fiatalon feltűnt irói képességeivel, tárcái jelentek meg a Pesti Naplóban s a Vasárnapi Újságban. Egyetemi tanulmányait Wienben és Budapesten végezte, hol jogi doktorrá avatták. A kereskedelmi és váttótörvényszékea 3 évet töltött mint joggyakornok, de állását otthagyván, az irodalmi életbe vetette magát. Beutazta Francia-, Spanyolországot, Marokkót, majd 1926 őszéig Parisban maradt s nagy ismereteket gyűjtött össze. Közben idehaza már megjelent „Dodó főhadnagy 1 ' cimü híressé vált kötete s egy csomó novellája. Hazatérte után előbb a Pesti Napló, majd a „Budapest Napló'* novellistája lett. Sok tanulmányt irt az Uránia Tudományos Szinház részére. 1891-ben a Kisfaludy 294
