1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - buzini Keglevich Gyula gróf

üldöztetésben volt része, mert a megyegyüléseken megmondotta véleményét- Az ő inditványára bélyegezte meg Fejérmegye közgyűlése 1919 február 7-ikí gyűlésén a Károlyi kormányt Ezután kénytelen volt Wíenbe menekülni. Onnan Pozsonyba, végül Kassára ment s 1919 augusztusban jött vissza Budapestre. A hivatalbalépő Friedrich-kormány kinevezte Fejérmegye főispánjává s a leromlott közigazgatás helyreállítása körül nagy érdemeket szerzett. Károly király O Felsége hazatérési kísérletének meghiúsulása után 1921 október 23-én lemondott hivataláról, 1922 februárban utazott ki Funchal szigetre. Ő Felsége környezetében élt hónapokon keresztül. O Felsége halála »itán a királyi családot elkísérte Lequeitióba is. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon Székesfehérvár városa képviselőjévé választotta s a Házban a legitimista képviselők csoportjához tartozott. Később a megalakult keresztény gazdasági párt tagja lett s szembefordult a harcos legitimistákkal. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének egyik vezetője. Az 1920 decemberi választásokon újra Székesfehérvár képviselője lett. BUZINI KEGLEVICH GYULA GRÓF. 1855 szeptember 4-én Pétervásárán (Heves vm.) született mint Gyula gróf fia. Tanulmányait a miskolci s budapesti piarista főgimnáziumban végezte. A társadalmi életben Hevesmegye közéletében fejtett ki nagyobb tevékenységet. 0 Felsége 1909-ben a kamarási méltósággal tüntette ki. Apja halála után a pétervásári uradalom kezelését vette át s a Budapesti Ügetőverseny Egyesület alapítása körül vitt tevékeny szerepet. 1901-ben a pétervásári kerület szabadelvüpárti programmal képviselőjévé választotta. 1905—1910-ben a főrendiházban foglalta el helyét, de 1910-ben régi kerülete munkapárti programmal újra megválasztotta. 1914 októberben Hevesmegye főispánja lett. A Károlyi forradalom kitörése után teljesen visszavonult a nyilvános szereplés teréről s csak a társaséletben foglalta el helyét. Az irodalmi munkásság terén is kivette részét, így Hevesmegye monográfiája kiadásakor ő készítette a monográfia közgazdasági részét. Az Apcvidéki kőbányák r.-t. igazgatóságának évekig tsgja volt. Az 1926 decemberi választások alkalmával a pétervásári kerület egységespárti programmal képviselővé választotta. 260