1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Kabók Lajos - Karafiáth Jenő dr.

1902-ben kiadott „Titánok könyvé"-nek, mig összegyűjtött költeményei 1909-ben jelentek meg „Akkordok" cimen. Nagyon sok társadalmi s jótékonysági intézet és klub vezetője vagy igazgatósági tagja. De munkásságát hivatalán kivül mégis leginkább a sportnak szentelte. A Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Turista Szövetség, a Magyar Országos Céllövő Szövetség, a Magyar Atlétikai Club, a Hungária Evezős Egyesület, a Budapesti Torna Club stb. volt minden gondoskodásának tárgya. Az Országos Testnevelési Tanácsnak előbb alelnöke, 1923 óta elnöke. A háború alatt nagy szerepet vitt Önkéntes őrseregnek létrehozója is ő volt. A pestszentlőrinci hadi céllövő versenyek rendezése is az ő eszméje. Az 1920-iki nemzetgyűlési választások alkalmával lett először tagja a Háznak. Az ipolyszalkai kerület választotta meg a ker. nemzeti egyesülés pártjának programmjával Pongrácz Jenő gróffal szemben. Ekkor vonult nyugalomba a kincstári jogügyi igazgatóságnál mint tanácsos. Az ő nevéhez fűződik, hogy a nemzetgyűlési választásoknál a köztisztviselők passiv választójoga elismerést nyert, mert az ezt célzó mozgalmat még a Károlyi kormánynyal szemben ő indította meg és a megvalósitásig állandóan ébren tartotta. Karafiáth Jenő több izben mondott a Házban figyelemreméltó beszédet, melyekben főként sociálpolitikai problémákkal, komoly nemzetvédelmi kérdésekkel foglalkozott : szakszerű érvekkel mutatott reá a tüdővész s a többi néppusztitó betegség nemzetrontó veszedelmére, valamint a népesedési politika intenzivebb felkarolásának szükségességére. Az anya- és gyermekvédelemre, a magyar diákság felsegitésére, a testnevelési főiskola felállítására, az ifjúsági játszóterek kötelező létesítésére, továbbá a gyámügyi közigazgatás, a vadászati törvény reformjára vonatkozó indítványait a Ház el is fogadta. Ugyancsak az ő kezdeményezésére hozta meg a nemzetgyűlés az 1921. évi LIII. törvénycikket a Testnevelésről, amely törvény főként honvédelmi nézőpontból bír jelentőséggel. Nagy és érdemes munkát végzett Karafiáth a vármegyei tisztviselők, valamint a községi jegyzők javadalmazásának javításáért is. Ő sürgette először a trianoni béke revizióját, Pécs és Baranya felszabadítását. Szót emelt a felvidéki püspökségek jogtalan betöltése és az érseki jogkörök fenntartása, továbbá a csehszlovák közigazgatás alatt álló területen élö magyar véreinkkel szemben elkövetett atrocitások megtorlása, valamint a jelenleg megszállott területen levő sírhelyeknek és egyéb nemzeti 255