1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Héjj Imre dr. - Héjjas Iván

HÉJJ IMRE DR. Budapesten született 1884 augusztus 8-án. Középiskoláit Budapesten a IV. és VIII. ker. gimnáziumokban végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Ugyanitt avatták jogi doktorrá. Már igen korán résztvett az ifjúság mozgalmaiban s a Széchenyi-Szövetség egyik alapitója volt. Svájcban, Ausztriában és Németországban tett tanulmányút után ügyvédi vizsgát tett s 1911-ben ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. A háború kitörése után katona lett és az orosz s az olasz harctéreni vitézségéért sok kitüntetésben részesült. A Károlyi-forradalom kitörésekor jött haza s nagy buzgalommal látott a kisgazdapárt szervezéséhez. Sok ellenforradalmi alakulatban vett részt, majd Wienbe menekült. Utóbb Szegeden jegyzője volt a nemzeti bizottmánynak. Később belépett a nemzeti hadseregbe s annak tagja volt 1920 februárig. A „Balatoni Szövetség" és számos gazdaszövetkezet és kör buzgó tagja. Egyideig szerkesztette a „Balatonfüred" cimü lapot is. Mikor a románok kivonultak 1920 júniusban a csonka beregszászi kerület képviselővé választotta kisgazdapárti programmal. A Háznak a nemzetgyűlés egész tartama alatt egyik jegyzője volt. Sok törvényjavaslat tárgyalásakor felszólalt, a büntetőeljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatnak előadója is volt. Az 1922-iki választások alkalmával a balatonfüredi kerület választotta meg egységespárti programmal. Ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Cikkei egymást követték az „Uj Barázdádban s ugy ennek a napilapnak, mint a „Vasárnap" cimü politikai hetilapnak szerkesztője lett. Régi kerülete egységespárti programmal 1926 decemberben újra megválasztotta, a Ház pedig 1927 január 31-én újra a jegyzői székbe ültette. HÉJJAS IVÁN. Kecskeméten született 1891-ben birtokos ref. családból. Alig végezte gimnáziumi tanulmányait, gazdálkodni kezdett. Az 1914-ben kitört világháborúban kezdettől fogva résztvett 3 a különböző harctereken sokszor kitüntette magát. Mint főhadnagy került haza 1918 novemberben s ezután a kecskeméti tanyai népet szervezte. A kommunizmus idején Szegeden volt, majd mikor 1919 őszén a nemzeti hadsereg bevonult Budapestre a Duna-Tisza közének karhatalmi osztagparancsnoka lett. igen 243 16*