1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Gálffy Dénes dr. - Gáspárdy Elemér dr. - Jákfalvi Gömbös Gyula

emelkedett. 1916 őszén a honvédelmi minisztériumban kapott beosztást, majd Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos mellé került. Az erdélyi evakuálás elvégzése után berendelték a belügyminisztériumba, majd br. Hazai Samu mellé Wienbe a hadsereg utánpótlás munkájához. Rendkivül feltűnést keltett 1917-ben megjelent „Die ungarische Armee" munkájával, melyben az önálló magyar hadsereg felállításának feltétlen szükségességét bizonyította. 1918 november első napjaiban Budapestre jött s csakhamar a Zágrábba követté kinevezett Ballá Aladár mellé osztották be. De a tárgyalások megszakadván, decemberben újra Pesten volt s a hadügyminisztériumban az u. n. Balkáncsoport vezetését bízták rá. Tevékeny szerepet vitt a MOVE szervezése körül, a tisztek tömörítését akarta a szocialista uralom ellen. Mint a MOVE elnöke nemzetvédelmi akciók részese lett s politikai tanácskozásokat folytatott a polgári pártok vezéreivel. 1919 februárban az internálás elől Wienbe menekült s ott az ellenforradalmi szervezetek lelkes munkása lett. Itt megindította a „Bécsi Magyar Futár" cimü lapot s tollal is szolgálta a magyar érdekeket. A szegedi kormány mellett mint hadügyi államtitkár, főleg a nemzeti hadsereg felállítása érdekében tevékenykedett. A kommunizmus bukása után újra a MOVE-nek szentelte képességeit. A kisgazdapárt programmjával 1920-ban nemzetgyűlési képviselő lett, ahol az u. n. szabadkirályválasztó pártcsoport egyik legagilisabb tagja volt, Károly király 1922 márciusi visszatérési kísérlete idején történelmi szerepet vitt. Nagy Pál tábornok mellett kormánymegbízott volt, de az egyetemi ifjak s a MOVE csapatának harcbavetése által ő hiúsította meg Őfelsége csapatának előhaladását. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokat, mint az akkor alakult egységespárt ügyvezető alelnöke ő vezette s régi kerülete mandátumát egyhangúlag nyerte el. A kimondottan keresztény irányzatú gazdasági intézmények életében is tevékeny részt vesz. 1923 április 19-én lemondott a párt alelnöki állásáról, majd augusztus 2-án politikai barátaival kilépett az egységes pártból s megalakította a nemzeti függetlenségi (általában fajvédőnek nevezett) pártot s mint annak elnöke a parlamentben nagy szerepet visz. 1926 decemberben régi kerülete újra megválasztotta. 230