1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
Felsőház tagjai - III. A ref., ág. ev. és az unit. egyház nagyjai - Révész Kálmán dr. - Ravasz László dr.
RÉVÉSZ KÁLMÁN DR. Debrecenben született 1860 aug. 11-én, apja a nagyhírű pap és politikus Révész Imre volt. Itt végezte tanulmányait s azután gimnáziumi segédtanár lett. Apróbb irodalomtörténeti tanulmányai jelentek meg a Prot. Egyházi és Iskolai lapokban. 1886-ban Pápán theologiai tanár, majd 1892-ben kassai lelkész lett. Ekkor jelent meg „Unitárius történetírás" című munkája, majd 1894-ben „Száz éves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért", mely hézagpótló munkával beírta nevét a református egyházi irodalomba. Az abaují egyházmegye 1893ban tanácsbirájává, 1898-ban esperessé választotta. 1896 óta tagja a ref. konventnek. Több egyházirodalmi munkán kivül kiadta — Révész Imre — beszédeit 6 kötetben. Munkatársa volt a „Magyar prot. egyháztörténeti monográfiádnak is s szerkesztette a Dunántúli Prot. Lapot. A debreceni egyetemen 1917-ben theologiai doktorrá avatták. 1918-ban a tiszáninneni ref. egyház püspöke 1920-ban miskolci lelkész lett. RAVASZ LÁSZLÓ DR. Bánffyhunyadon (Kolozs vm.) született 1882 szept. 29-én. Előbb polgári iskolát végzett szülőhelyén, azután szülei beadták a székelyudvarhelyi kollégiumba. Gimnáziumi érettségi után a kolozsvári ref. theologiára iratkozott be, de amellett aesthetikai és bölcsészeti előadásokat is hallgatolt a kolozsvári egyetemen Böhm Károly a nagynevű professzor kedvenc hallgatója volt. Negyedéves theologus korában már titkára lett Bartók György püspöknek. 1905 őszén püspöke elengedte a berlini egyetemre, hogy tanulmányait kiegészítse. Ott nagynevű professzorokat hallgatván, Németország egyes részein Svájcban és Franciaországban szerzett még ismereteket. Hazatérve 1906 szeptemberben Bánffyhunyadon lett káplán s közben készült a doktori szigorlatokra. Nemsokára felavatták Kolozsvárott bölcseleti doktorrá. 1907 máj. a kolozsvári ref. theologia tanárává választották. Ezen időtől kezdve az egyházi irodalom buzgó munkása lesz. Az „Ellenzék", a „Református Szemle" és más lapok állandóan hozzák cikkeit. 1914-ben átvette a Protestáns szemle, 1918-ban a ,.Református szemle szerkesztését. Ezen utóbbi lap irányitása 1921-ig volt a kezében. Filozófia és theologiai munkái közül 23