1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - csilléri Csilléry András dr. - Csizmadia András

CSILLÉRI CSILLÉRY ANDRÁS DR. 1883-ban Budapesten született. Régi magyar nemesi család sarja. Középiskolai tanulmányait Grácban, Segesváron s NagyKárolyban, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. 1908-ban doktorrá avatták s Budapesten nyitott fogorvosi rendelőt. Hosszú ideig katonai szolgálatot teljesített s mint ezredorvos 1911-ben vonult nyugalomba. Ezután mint fogorvos praktizált s résztvett a társadalmi életben. A világháború nagyrészét a fronton töltötte, de volt a honvédelmi minisztériumba is beosztva. A kommunizmus alatt a ker. nemzeti párt egyik szervezője volt. Ez az ellenforradalmi csoport szólította fel Romanelli olasz ezredes utján Kun Béla népbiztost, hogy adják át a hatalmat. Mikor megtudták, hogy Kun Béla a hatalmat a Peidl kezébe tette le s kimenekült az országból, József főherceghez mentek s az ő vezetésével elhatározták a Peidl-kormány lemondatását. A kiküldött bizottság Csilléry vezetésével 1919 augusztus 6-án este ezt a tervet végre is hajtotta. A megalakult Friedrich-kormányban ő töltötte be a népegészségügyi tárcát. 1919 november 24-ig maradt miniszter, azután a pártéletben vett csupán részt. Az újjáalakuló fővárosi törvényhatóságnak egyik vezére lett s azóta mint a keresztény községi párt alelnöke a fővárosi politikában visz nagy szerepet. Az 1922-iki választásokon Budapest északi kerületben lajstromos választás utján képviselő lett. Az Orvosszövetség életében is nagy szerepet vitt. Az 1926 decemberi választásokon régi kerülete ker. gazdasági párti programmal újra képviselővé választotta. CSIZMADIA ANDRÁS. Orosházán születelt 1872-ben. Szülővárosában járt iskolába, de csak 6 elemit végzett. Gazdálkodni kezdett és saját erejéből szerzett birtokot. Hamar résztvett a községi életben is s egyideig másodbiró volt Orosházán. A háború idején sokat dolgozott gazdatársai érdekében is s ezáltal nagy népszerűségre tett szert. A kommunizmus idején hősies magatartásával egyes birtokok kommunizáiását ő akadályozta meg. Mikor pedig Békés megye is román megszállás alá került, többször szállt szembe az önkényeskedő román katonákkal s védte gazdatársait. Igen 206