1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - diósadi Bodó János

idevágó munkái közül különösen „A magyar hunmonda germán elemei" cimen 1906-ban s „Hazánk és a német philologia" cimen 1910-ben megjelent munkái keltettek feltűnést. A Magy. Tud. Akadémia 1910 április 28-án levelező tagjának választotta1908-ban a kolozsvári egyetem tanára lett. 1911-ben a megüresedett német nyelv és irodalmi tanszékre a budapesti egyetemre Őfelsége rendes tanárnak nevezte ki. Ugy az ifjúság szellemének emelése, mint ezen idő óta vidéken is a magyarsághoz hű németeknek egyik szervezője lett s lapokban, különösen a Budapesti Hírlapban sok cikket irt. 1913-ban jelent meg az Ungarische Rundschau-ban „Friedr. Schlegel am Bundestagé ín Frankfurt" uj adatokat, levelezéseket ismertető tanulmánya. A Károlyi-aera idején sok ellenforradalmi mozgalomban vett részt s ezért üldöztetésben volt része. A kommunizmus bukása után nagy szerepet vitt s a Friedrich- s a Huszár-kormányoktagja lett, mint a nemzeti kisebbségek minisztere. (1920 márc. 15—dec. 16.) Ezen minisztérium megszűnte után 1920 decemberben újra visszatértaz egyetemi tanári székbe. Az 1920-ban választott nemzetgyűlésnek, mint a szentgotthárdi kerület keresztény egyesülés párti képviselője tagja volt, de 1922-ben kimaradt a Házból. A hazai németség szervezése azóta is az ő kezébe fut össze O hozta létre a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet, melynek ügyvezető alelnöke. Az 1926 decemberi általános választások alkalmával a villányi (Baranya vm.) kerület választotta meg egységespártí programmal. DIÓSADI BODÓ JÁNOS. Töröktopolyán (Torontál vm.) született 1886-ban magyar nemesi családból. Katonai pályára lépett s a nagyváradi honvédhadapródískola növendéke lett. 1905-ben neveztetett ki hadnaggyá s az 5. sz. honv. gyalogezrednél volt 1921 szeptemberig, amikor nyugdíjazták. Katonai pályáját lelkesedéssel s nagy kötelességtudással töltötte be, a háború alatt többször részesült kitüntetésben. Irodalmi munkái is jelentek meg, amelyek főképen katonai szakkérdésekkel foglalkoznak. így „A világháború és a hadijog", „Erősödjünk" s más munkái ismertté tették. Éveken át szerkesztette a „Levente" c. folyóiratot. Nyugalomba vonulása óta az ifjúság testi nevelése s a később oly nagy szerephez jutott Levente-Egyesület szervezése lett gondoskodása 198