1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - bethleni Bethlen István gróf dr.

BETHLENI BETHLEN ISTVÁN GRÓFDR. 1874 október 3-án született Gernyeszegen Maros-Tordamegyében. Régi erdélyi főúri család sarja. A kolozsvári reform, kollégiumban, majd a wieni Terezianumban tanult, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. De végezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is. Tanulmányait végezvén ősi, gernyeszegi családi birtokán gazdálkodni kezdett, közben Európa különböző országaiban s Amerikában tanulmányutakat tett. Konzervatív, sovén magyar lelke teljes erejével lelkesedett eszméiért, de a politikai küzdőtérre csak 1901-ben lépett ki, amikor is Maros-Tordamegye mezőségi kerülete szabadelvüpárti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Keveset szerepelt s erős nacionalista lelkülete 1903-ban a katonai viták idején azok sorába vitte, kik Apponyi Albert gróf vezetése alatt kiléptek a szabadelvű pártból. Disszidens társaival együtt belépett a Kossuth vezetése alatti függetlenségi párt soraiba s ezen programmal választotta meg régi kerülete az 1905 januári hires Tiszabuktató választáson épugy, mint 1906-ban, amikor az ellenzéki koalíció teljes diadalt aratott s Wekerle Andrássyval, Apponyival, Kossuthttal közös kormányt alakított. A nagy nyilvánosság előtt ezen országgyűlések idején alig szerepelt, de már sokan becsülték a kicsinyességektől, apró harcoktól magát mindig visszatartó s Erdély különleges helyzetét mindig előtérben tartani akaró Bethlent, mint jövőbelátó politikust. Az 1910-iki választásoknál is a mezőségi kerület küldte a parlamentbe, de már 1913-ban Andrássy pártjában találjuk s mindvégig ezen párt kötelékében maradva sokszor közvetített a pártok közt. Erdemei elismeréséül Őfelsége I. Ferenc Józseftől valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert. A háború vége felé mind nagyobb aggodalommal figyelte Károlyi Mihály gróf politikáját. Látva a veszedelmet, Erdélyben tartózkodott megpróbálva mindent szűkebb hazája megmentésére s az erdélyi magyarok megsegítésére. De mikor a mindennünnen Erdélyre rohanó oláhság elözönlötte a falvakat s mikor szülőhelyének lakossága felgyújtotta a Bethlencsalád ősi kastélyát, összeomlott előtte a régi világ, otthagyta Erdélyt s Budapestre jött. Ellenforradalmi szervezetet alakított, mely 1919 február 12-én Nemzeti Egyesülés néven lépett a nyilvánosság elé. Összejövetelt összejövetel után tartott, mert élete céljának érezte Károlyiék uralmának megszüntetését s a