1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
A képviselőház tagjai - Ángyán Béla dr.
előtte személyesen megjelenő Apponyinak az aranygyapjas rendet adta. Mindig a nemzet egyetemes érdekét tartja szem előtt, hajlott korában is állandóan végzi a külföld előtt a magyar propagandát. A Külügyi Társaságnak hosszú idő óta elnöke s úgyszólván egyetlen nagy politikusunk, aki a világ gócpontjain mindenütt az illető ország nyelvén hirdeti a magyar igazságot. Amerikában háromszor volt felolvasó körúton, (utoljára 1923 szeptembertől decemberig járt kint) egész Európa ismeri gyönyörű ékesszólását, ragyogó eloquentiáját; legutóbb (1927 április) Hollandiában tartott Magyarországot ismertető előadásokat. ÁNGYÁN BÉLA DR. 1885 márc. 10-én Bpesten született, mint Ángyán Béla hires orvosprofesszor fia. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten az evang. gimnáziumban végezvén, jogot a budapesti és berlini egyetemen hallgatott. Hazajövetele után jogi doktorrá avatták. 1910-ben ügyvédi vizsgát tett s azóta Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott. A háború kitörése után bevonult katonának s mint a 7. sz. huszárezred főhadnagya sok kemény csatában vett részt. A Károlyi-forradalom után a Bethlen István gróf vezetése alatt álló Nemzeti Egyesülés pártjának egyik fő szervezője lett s az ekkor működő ellenforradalmi egyletekben nagy tevékenységet fejtett ki, A kommunizmus alatt fogságban volt, majd Wienben működött Bethlen István oldala mellett. Ezután újra ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1922 október 1-én Bethlen István gr. hívására elfogadta a sajtóosztály vezetését s azóta min. tanácsosi minőségben a miniszterelnökségen dolgozik. A jogi irodalomban s a zeneirodalom terén is ismert neve van. „Délibáb hercegnője• , cimü operettje nagy sikert aratott. Az 1926 decemberi választások alkalmával a békési kerület egységespárti programmal képviselővé választotta. 1927 januárban igazságügyi államtitkárrá neveztetett ki, de megmaradt régi beosztási helyén, a miniszterelnökségen. 184
