1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - brassói Szterényi József báró
BRASSÓI SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ. Lengyeltótiban (Somogyvm.) született 1861 november 25-én. Iskolai tanulmányait Budapesten végezvén, 2 évet külföldön töltött. 1881-ben újságírói pályára lépett o fiatal korában több lapnak volt belső munkatársa. 1883-ban Brassóban magyar lapot alapított „Brassó" cimen s szerkesztette 1889-ig. Rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki ezen határszéli városban a magyarság érdekében, többször volt Romániában is tanulmányozni a kivándorolt székelyek helyzetét s a gazdasági állapotokat. Közgazdasági tanulmányokat folytatott éveken át a Keleten és Kis-Ázsiában. Eveken át főtitkára volt az erdélyi ipari és kereskedelmi egyesületnek s már ekkor figyelme a kisipar fellendítése, illetve az erdélyi ipar fejlesztésére irányult. Baross Gábor ,,a vasminiszter" felismerte nagy képességeit s 1889-ben iparfelügyelővé nevezte ki, a következő évben pedig berendelte a kereskedelemügyi minisztériumba. Itt legelőször a háziipar szervezését bizta rá s külföldi tanulmányúton szerzett gyakorlati ismeretei alapján vetette meg később a kisipar fejlesztésének alapját. 0 volt a vezetője a székely kivándorlás megakadályozására irányuló akciónak is. 0 hozta létre a székely szövő gyárat is, mellyel több száz székely családnak adott kenyeret. Újra szervezte a brassói és általában erdélyi posztógyári ipart. 1895 október 1-én az akkor szervezett ipari és kereskedelmi szakoktatási ügyosztály vezetője, 1898 márciusban osztálytanácsosi ranggal az iparfejlesztési főosztály vezetője lett. őfelsége 1899 július 25-én miniszteri tanácsosi címmel tüntette ki. Az iparszövetkezetek, a kisipar fejlesztésének teljesen uj irányba vitele az ő eszméje. Több törvényjavaslatot készített tervei kivitelére, a magyar állami iparfejlesztés megszervezője, melynek érdekében alkotta az 1899. évi 49. és az 1907. évi 3. t.-cikket. A munkásbiztositásról szóló 1907 : XIX. t.-c. teljesen az ő egyéni munkája, melyben meghonosította a balesetbiztosítást is. De az ipari politika terén örökéletüvé nevét az ipartörvény módosításával tette, mely tizenegy köfetü, az egész külföldi anyagot felölelő anyaggyüjteményével és törvényjavaslatával (817 §-ból áll) külön említésre méltó. A gyáripar az ő működése idején óriási fejlődésen ment át. Az ország ipartermelése 1898—1910 közt több mint 600%-al emelkedett. 1908-ban készült el nagy munkája az ország iparfejlesztési és kiviteli politikájáról. 0 171