1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - alsó- és felső korompai Simontsits Elemér - bádoki Vitéz Soós Károly

ALSÓ- É8 FELSŐ KOROMPAI SIMONTSITS ELEMÉR. Bölcskén (Tolna vra.) született 1869 január 1-én, mint Simontsits Béla belügyminiszteri tanácsos fia. Budapesten végezte jogi tanulmányait s Tolnamegye szolgálatába lépett1895-ben a vármegye főjegyzője, 1907-ben pedig alispánja lett. Nagy képességeit a minisztérium akként hálálta meg, hogy 1912-ben Tolnamegye főispánjává neveztetett ki, Nem sokáig tölthette be méltóságát, 1913 június 16-án a bonyhádi kerület Perczel Dezső utódjaként munkapárti programmal képviselővé választotta. 1914 áprilisban a képviselőház alelnökévé választotta. Később az Orsz. Hadsegélyző Bizottság ügyvezető alelnöki tisztében igen sokat tett a köznyomoruság enyhítéséért. Erdemei elismeréséül 1917-ben megkapta a v. b. t. tanácsosi cimet. A központi hatalmak parlamenti elnökeinek berlini tanácskozásán Magyarországot képviselte. Ekkor kapta a porosz koronarend I. osztályát. 1918 október 22-én visszavonult tolnai birtokára, lemondott a képviselőház alelnöki méltóságáról s a politikai küzdelemben többé nem vett részt. A Magyar VöröskeresztEgylet alelnöke, 1927 jan. 22-én a felsőház tagjává neveztetett ki. BÁDOKI VITÉZ SOÓS KÁROLY. 1869 július 28-án Nagyszebenben született régi erdélyi családból. A nagyszebeni gimnáziumban tanult, majd katonai tanulmányait a wienerneustadti akadémián végezte, és kijárta a hadi iskolát. Csapatszolgálati kötelezettségeinek eleget téve 1905-ben mint törzstiszt a vezérkari főnök hadműveleti irodájába került. 1911-ben mint alezredes megkapta a III. oszt. vaskoronarendet. Itt volt akkor is, araikor 1914-ben kitört a világháború. A háború kitörése után az orosz frontra került s a győzelmes komarovi, majd a 2-ik lembergi csatában részt vett. Ezután az Auffenberg hadsereg hadműveleti osztályát vezette, 1914 szeptemberben a Mármarosí és Bukovinát felszabadító Pflanzer-Baltin csoportnak volt vezérkari főnöke. E sereg csoportnak a Dnyeszterig való előnyomulásában részt vett s 1915 márciusban az 1. sz. tiroli császárvadász ezred parancsnoka lett. Az olasz háború kitöróse után Tirolba rendelték, majd az Iionso vonalra. 1915 augusztusban a 33-ik gyalogdandár parancs168