1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - Kornfeld Móric báró dr. - Lukács László

lett az abrudbányai kerületben. 1892-ben és 1896-ban régi kerü­lete újra megválasztotta, de 1896-ban Eger városa is, ő ekkor az abrudbányai kerületről mondott le. Közben pénzügyi műkö­dése elismeréséül 1891-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Már 1893 januárban államtitkár lett a pényügyi minisztérium­ban s az ország súlyos pénzügyi bajai rendbehozatala, az állam­adósságok konvertálása, a regálék megváltása volt a célja. Őfelsége január 15-én nevezte ki pénzügyminiszterré. A költség­vetések, a bankkérdés eldöntése, az Ausztriával való gazdasági kiegyezés munkálatai munkásságának emlékkövei. Erdemei elis­meréséül 1896-ban a v, b. t. tanácsosi méltóságot, 1897-ben az 1. oszt. vaskoronarendet, 1899 február 26-án a Lipót-rend nagy­keresztjét kapta. Ezen időre esik a lottójövedék rendezése, uj adók behozatala s egyes régi bélyegkötelezettségek megszünte­tése. 0 építtette a pénzügyminisztérium impozáns, uj palotáját. Az ő nevéhez fűződik az 1903. évi általános tisztviselői fizetés­rendezés megvalósítása Sok város díszpolgárává választotta. 1903 őszén többszőr volt Őfelsége előtt a kibontakozás érdeké­ben, volt miniszterelnöki kandidans is, de továbbra is a pénz­ügyminiszteri székben maradt. Az 1901-iki választások alkalmá­val a körmöcbányai, 1905-ben régi kerületén kívül Győr városa választotta képviselőjévé szabadelvüpárti programmal. Körmöc­bányáról mondott le, Ezen év június 18 án megvált pénzügymi­niszteri méltóságától, melyet több mint 10 éven keresztül töltött be. Ezután a megalakult Nemzeti Társaskör elnöke lett. A koa­líciós uralma alatt is Őfelsége fenntartotta vele a kontaktust s a Wekerle-kormány lemondásakor 1909 nyarán Őfelsége több­ször hallgatta meg a tanácsát, az év végén deszignálta s 1910 január 14-én kinevezte miniszterelnökké. De Justh Gyula intranzigens fellépése, továbbá, mivel ugy látta, hogy az alakuló kormánypártot miatta szakadás fenyegeti, megbízatásától vissza­lépett. Az alakuló Khuen kormányban 1910 január 17-én a pénzügyminiszteri tárcát vállalta. Az 1910-iki választások alkal­mával a nagyenyedi s a körmöcbányai kerület választotta képvi­selőjévé s a nagyenyedi mandátumot tartotta meg. Mikor azon­ban a véderő javaslatok ellen megindult obstruktió Khuen gróf kormányát megbuktatta, Őfelsége 1912 április 22-én miniszter­elnökké nevezte ki s egyúttal a belügyi s Őfelsége személye körüli miniszterségek ideiglenes vezetésével is megbízta. Több­ször próbálta a megegyezést Justh Gyulával létrehozni s mikor az meghiúsult, Tisza István házelnöksége, idején jun. 4-én a véderőre 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom