1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 12. Szegedi Egyetem - 13. József Műegyetem - Szarvasy Imre dr.
12. SZEGEDI EGYETEM: TÓTH KÁROLY DR, Kiskunhalason 1876 szeptember 28-án született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1904-ben sub auspiciis regis avatták jogi doktorrá. Nagyobb külföldi tanulmányutat tett Németes Franciaországban, Svájcban és a Balkán államokban. Hazatérve a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken rövid ideig albiró volt. 1905-ben a debreceni jogakadémián a perjog rendes tanára lett. Egy ideig a dékáni tisztet is betöltötte. 1912-ben habilitálta a budapesti egyetem jogi kara magántanárrá. Ekkor már ismert neve volt a jogi irodalomban. 1907-ben jelent meg „A magánjogi jogvédelem a kereskedelmi jogban", 1910ben pedig 2 kötetben a „Polgári törvénykezési jog", 1913-ban a kolozsvári tud. egyetemre neveztetett ki a polgári törvénykezési jog rendes tanárává. Ugy Kolozsvárott, mint Szegeden részt vett az egyetem ügyeinek rendezésében, 1921—22-ben a jogi kar dékánja, 1926-ban az egyetem rektora volt. Bácsbodrogvármegye törvényhatósági bizottsági tagja. 1927 januárban a szegedi egyetem felsőházi tagjává választotta. 13. JÓZSEF MŰEGYETEM: SZARVASY IMRE DR. 1872 január 5-én Budapesten született. Közép- és felsőiskoláit Buc 1 pesten végezvén, 1894-ben a József műegyetemen vegyészi c v 1 «t szerzett. 1896-ban avatták bölcseleti doktorrá. Ekkor már tanársegéd volt a műegyetemen. Doktori értekezése „A Selen gőzsűrűségéről" s más elektrolitikai és technikai munkái részint folyóiratokban, részint könyvalakban jelentek meg. Doktorrá avatása után hosszabb külföldi tanulmányutat tett. 1889-ben a műegyetemen chemiai adjunctus, 1900-ben a elektrotechnika magántanára, 1902-ben rendkívüli tanára lett. A szakirodalom müvelője. Sok dolgozata jelent meg hazai és német folyóiratokban. 1905-ben rendes tanárrá nevezték ki, 1910 április 28-án a M. Tudom. Akadémia levelező tagja lett. 1925—26-ban a műegyetem rektora volt, most prorektor lett. 1922 május 11-én lett a M. Tudom. Akadémia rendes tagja s nagyszámú elektrokémiai értekezése elismeréséül a Szt. István akadémia is tagjává választotta. 1927 januárban a Műegyetem a felsőház tagjává választotta. 132