1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - II. Latin és görög szertartásu kath egyháznagyok - Csernoch János dr.

II. Latin és görög szertartási! kath. egj háznagyok: CSERNOCH JÁNOS DR. Szakolcán született 1852 június 18-án. Gimnáziumi tanulmányait Szakolcán és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte. Az érettségi után a wieni Pazmaneumban tanult s az Augustineumban végezte tanulmányait. 1874 november 18-án szentelték pappá. Mint káplán előbb Felsőrados községben, majd Budapest—Krisztinavárosban működött. 1876-ban avatták a budapesti egyetemen theologiai doktorrá, majd irodalommal kezdett foglalkozni. Miután felismerték képességeit. 1879-ben meghivták tanárnak az esztergomi szemináriumba, majd 1880-ban az érseki irodába, ahol később igazgató lett. 1887-ben „A halottégetésről" tanulmánya jelent meg. 1890-ben kanonok, schavniki apát, 1893-ban székesegyházi plébános lett. Az 1901-iki általános választások alkalmával a szakolcai kerület néppárti programmal országgyűlési képviselővé választotta. 1905-ben és 1906-ban régi kerülete újra képviselővé választotta. 1908 január 12-én Őfelsége csanádi megyéspüspökké tette s ugyanazon év május 10-én nagy ünnepélyek közt szentelték fel püspökké. Lassanként közismertté vált a szigorú gazdálkodás s nagy rend, mely egyházmegyéjét kiemelte a súlyos bajokból. Várady érsek halála rtán 1911 március 8-án kalocsai érsek lett. Pár hónap múlva rendkivüli érdemeit azzal julalmazta Őfelsége, hogy a v. b. t. t. cimet adományozta neki. Amikor az esztergomi érsekség javadalmait Vaszary Kolos lemondása idején rendbe kellett hozni, a hercegprimási székre egyedüli komoly jelölt csakis Csernoch lehetett. 1912. november 20-án neveztetett ki Magyarország hercegprimásává és esztergomi érsekké s a primási szé12