1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
A képviselőház tagjai - Vass József dr.
kezdte a polgári elemet is a kath. népszövetség, a parlamenti néppárt s a kongregációk táborába. Szónoki képességeit, szervező erejét honorálni akarták képviselőséggel, Vass azonban nem kivánt az aktív politika terére lépni. Inkább az irodalmi téren munkálkodott, lefordította Szt. Ágoston vallomásait s a ker. demokráciáról irt tartalmas munkát. Az ő kitartó munkájának köszönhető a Szt. Imre kollégium Ráday-utcai palotájának gyors tető alá hozatala is. Tudományos munkássága akkor érte el csúcspontját, mikor a budapesti egyetemen az egyházi ékesszólás tanárává nevezték ki. A kommunizmus idejét kivéve egészen miniszteri kineveztetéséig a kathedrának élt. A papnevelés terén bámulatraméltó eredményt ért el A kommunizmus idején a fővárostól távol, egyes vasmegyei községekben élt. Hazatérte után teljes erővel megindította a keresztényszocia'ista párt szervezését s ebből ő maga is erősen kivette a részét. Az [1920-iki nemzetgyűlési választásokon a vasvári kerület képviselővé választotta s a kialakuló keresztény 1 <. mzeti egyesülés párt egyik legjobb szónoka lett. 1920 aug. 17-én nevezték ki közélelmezési miniszterré s egészen 1921 április 14-ig ült ezen miniszteri székben, — hol nevét főképen a rekvirálások megszüntetésével tette emlékezetessé. — Haller Ltván lemondása után 1920 dec. 16-án vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki s hónapokig töltötte be mind a két miniszterséget. Az ő kultuszminiszteri működésének emléke a pozsonyi és kolozsvári egyetemnek Pécsett, illetve Szegeden való elhelyezése. 0 Felsége IV. Károly király 1921 októberi hazatérésekor őt bizták meg, hogy a kormányzó levelét kézbesítse s ismertesse meg O Felségével a helyzetet. Vass el is utazott Komáromba, de mivel nem jutott kihallgatásra, kénytelen volt visszatérni Budapestre. Később a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja kettészakadt. Az Ernszt-Huszár vezetése alatti párthoz csatlakozott. Az 1922-iki választásokon fellépett régi kerületében, de kisebbségben maradt. A választások után 1922 június 16-án lemondott miniszteri állásáról s ekkor népjóléti miniszterré nevezték ki. Azóta állandóan ezen minisztérium élén áll. Tarányi Ferenc lemondása után 1922 őszén lett újra a parlament tagja mint a zalaszentgróti kerület képviselője. A népjóléti minisztérium az ö minisztersége alatt rendkívül nagy munkásságot fejtett ki. Az ő nevéhez fűződik a kórházak, gyermekmenhelyek berendezésének megfelelő szintre emelése, küzdelem a tüdövész ellen, az Országos Közegészségügyi Intézet megalkotása, anya- és csecsemővédő intézetek fel346