1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

„Főrendiház" és „felsőház" - A felsőház megalakulása - A felsőház választott tisztviselőinek és bizottságainak jegyzéke

11 Szívből kívánom, hogy az uj. országgyűlés a reá váró feladatokhoz merítsen erőt a múlt nemes hagyományaiból és egybeforrva a haza érdekeinek önzetlen és fáradhatatlan szolgálatában, sikeresen teljesítse feladatát. Isten áldását kérve működésükre, az országgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A felsőház megalakulása. Az 1927 január 25-ére egybehívott felsőház 1927 január 28-án, pénteken tartotta első ülését. Dessewffy Aurél gróf indítványára Berczelly Jenő foglalta el a korelnöki széket, üdvözölve azt a történelmi jelentőségű fordulatot, mely a kétkamarás országgyűlés rendszerére való vissza- , téréssel nemcsak az alkotmányos életünk hagyományaival való kapcsolat helyreállitása terén jelent számottevő lépést, hanem a kor szelleméhez simuló formájában uj életre kelt intézménnyel törvényhozásunk jövő fejlődése szempontjából is biztató perspektívát nyit meg. Korjegyzők voltak: Khuen-Héderváry Károly gr., Kühne Lóránd, Bethlen Pál gr. és Cziráky József gr. A felsőház második ülését január 29-én az országgyűlés ünnepélyes megnyitása után tartotta, amelyen a felsőház tagjai bemutatták meghivó, illetve megbízó levelüket, s megválasztották az igazoló bizottságot. A felsőház harmadik, január 31-én tartott ülésén választotta meg tisztikarát, tehát véglegesen három nap alatt alakult meg. Thaly Ferenc alelnökké történt megválasztása után lemondott tisztéről, helyét a felsőház, március 21-én tartott ötödik ülésén töltötte be. A felsőház választott tisztviselőinek és bizottságainak jegyzéke. Elnök: Wlassics Gyula br. Alelnökök: Széchenyi Bertalan gr., Beöthy László. Háznagy: Rakovszky Endre. Jegyzők: Bethlen Pál gr., Borbély György, Dani Balázs, Joannovich Pál, Khuen-Héderváry Károly, Kühne Loránd^ Latinovics Endre, Wekerle Sáocior.