1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

„Főrendiház" és „felsőház" - Nagybányai vitéz Horthy Miklós Magyarország kormányzója

9 is méltányolni fogja a nemzeti ujjáébredés ezen korának kemény munkásságát. A második nemzetgyűlés kimagasló alkotása az állam pénzügyeinek rendezése, mely elsősorban a magyar adófizető áldozatkészségének és a magyar közalkalmazott köLelességtudásának gyümölcse, ki példátlan megélhetési válságban híven teljesítette az állammal szemben hazafias kötelességét. A pénzügyi rendezés gyors sikere emelte a külföld bizalmát és megteremtette a további belső konszolidáció alapját, melyen — az elért pénzügyi eredményeik kockáztatása nélkül — immár tervszerű közgazdasági, szociális és kulturális politika építhető fel. A pénzügyi rendezés érdekében megnyilatkozott erőfeszítésben az egész világ bizonyságát látta a nemzet elpusztíthatatlan életerejének, amit viszont a nemzetközi tőké hiteligényeink mind tagabbkörü kielégítésével ismer el. A minden téren fokozódó érintkezés országunk és a külföld között lehetővé tette, hogy az elfogulatlan külföldi közvélemény hazánkról, a bennünket ért igazságtalanságokról és jelenlegi helyzetünkről tárgyilagos képet alkothasson és ma már kell, hogy mindenki előtt nyilvánvaló legyen az az igyekezetünk, hogy az általános békét valamennyi államhoz való jó viszonyunkkal a magunk részéről is előmozdítani kívánjuk. Szomszédjainkhoz való viszonyunk a békekötéssel kapcsolatos rendezés folytán csak az idő múlásával alakulhatott rendes szomszédi viszonnyá. A magunk részéről a jószomszédság elősegítésére törekszünk s igyekezetünknek egyes vonatkozásokban immár látjuk is eredményeit több függő kérdés sikeres rendezésében. Most a szerb-horvát-szlovén királysággal döntőbírósági szerződés megkötése és gazdasági jellegű kérdések tárgyában előkészítő tárgyalások folynak. Ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolatban az Adria-tenger fiumei kikötőjéhez való kijutás kérdése az olasz királyi kormánnyal igényel tárgyalást. Törekvésünk a jövőben is oda fog irányulni, hogy a békés érintkezés az összes államokkal zavartalanul fejlődhessék és hisszük, hogy ezt az igyekezetünket szomszédaink a maguk részéről is elő fogják mozdítani. Változatlanul azon leszünk, hogy az államok társaságában teljes egyenjogúságunkat biztosítsuk és ezen a téren az eddigi helyzettel szemben azt a változást is várjuk, hogy a békeszerződés rendelkezéseinek folyamányaképen véget ér a magyarországi katonai ellenőrző bizottság működése.