1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökös jogu főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - Zichy Aladár gróf

69 közgazdasági és szociális kérdésekről s számos cikke jelent meg a Budapesti Hírlapban, a Nemzeti Újságban, a Köztelekben és más lapokban, valamint folyóiratokban. Főleg közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, konzervatív szellemben: Tagja volt a főrendiháznak. Elnöke a Gazdák Biztosító Szövetkezetének s még számos gazdasági egyesületben visel tisztséget. Elnöke volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Borászati Egyesületnek, az AradCsanádi Egyesült Vasutaknak stb. A felsőházba az örökös jogú főrendi családok küldöttek be s ott közgazdasági kérdésekkel kivan foglalkozni. Zichy Aladár gróf 1864-ben született Nagylángon. Róm. kath., nős, v. b. t. t., volt miniszter. Fia néhai Zichy Nándor grófnak, a néppárt megalapítójának. A középiskola elvégzése után Strassburgban és Insbruckbaii hallgatta az egyetemet s a budapesti egyetemen fejezte be jogi tanulmányait, önkéntesi é vének leszolgálása után a hallei gazdasági akadémiát is elvégezte, majd kétizben hosszabb tanulmányutat tett Európában. 1893-ban a főrendiház tagja lett, ugyanez év óta cs. és kir. kamarás. Nagykanizsa választotta meg elsöizben országgyűlési képviselővé 1896-ban néppárti programmal s e kerületet 1910-ig képviselte. 1903-ban Zichy János gróf lemondása után a néppárt elnöke lett a Házban. Nagy feltűnést keltett felszólalásaival, melyekben az egyházpolitikai törvények revízióját, a katholikus szellemet s a nemzeti követelmények teljesítését követelte. Mint az 1905-ben megalakult ellenzéki szövetség tagja, egyik irányitója volt a nemzeti ellenállásnak. Az 1905—6-iki válság idején a király többizben kérte ki véleményét s egyike volt annak az öt pártvezérnek is, akiket a király 1905 szeptemberében kihallgatásra hivatott. 1906-ban a koalíciós Wekerle-kormányban elvállalta a király személye körüli miniszteri tárcát, melyet a kabinet lemondásáig töltött be. 1907-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1910-ben régi kerületében kisebbségben maradt, de nem sokkal később ugyancsak néppárti programmal megválasztotta a bodajfci! kerület. Részt vett a nemzeti munkapárt elleni küzdelmekben, ő is azok között volt, akik, amikor Désy Zoltánt