1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Bárdos Remig dr.

29 és a bécsi Augustíneum igazgatója. 1904-ben pápai ka­marássá, 1911-ben «a központi papnevelő kormányzójává és 1917 májusában veszprémi püspökké nevezték ki. Ál­dásos tevékenységével igen nagy eredményeket ért el. Tízéves püspöksége alatt tizenhárom uj plébániát ala­pított, ö alapította meg a veszprémi kis szemináriumot, Hévizén papi otthont létesített, a püspöki javadalom gaz­dasági épületeit teljesen helyreállította, a papi nyugdíj­intézet vagyonának gyarapítására alapot létesített s igen sok helyen saját költségén népmissziókat tartott fenn. Jótékonysági működéséért, amelynek kiemelkedő része a Zsófia Gyermekszanatórium kormányzóelnöki pozíciójában kifejtett tevékenysége, rendkívüli szeretet és tekintély övezi. Egyik leglelkesebb munkása a Balaton-kultusznak. Bárdos Remig dr. a pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja. 1868-ban született Ipolyságon. A szent Márton püs­pökről nevezett pannonhalmi egyházmegye ordináriusa, a magyar bencés apátságok főapátja s örökös elnöke, Kőszeg város díszpolgára. Atyja vendéglős volt. Középiskoláit Sel­mecbányán, Esztergomban és Győrött, teológiai tanulmá­nyait és a tanárképző főiskolát pedig Pannonhalmán vé­gezte. 1885-ben lépett be a bencés-rendbe és 1892-ben szentelték áldozópappá. Ettől kezdve egészen 1907-ig az esztergomi főgimnáziumban tanított. 1907-ben házfőnök és főgimnáziumi igazgató lett Kőszegen, 1920-ban pedig pan­nonhalmi főapáttá választották. Tanulmányútjai során meg­fordult Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Német-, Angol-, Francia-, Spanyol- és Olaszországban, va­lamint Afrikában. Esztergomi működése idején élénk részt­vett a városi és társadalmi életben, mig Kőszegen a Katholikus Népszövetség ügyeinek szentelte munkássága jórészét. Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott. Szá­mos értekezése és közleménye jelent meg a szaklapokban a magyar és latin nyelvészet, valamint irodalom köréből. Nagyobb munkája: Purisztikus törekvések a magyar nyelv­ben. Igen sok társadalmi és szakegyesület tagja és tiszt­séget viselője. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felső­házban főként pedagógiai, kulturális és szociálpolitikai kér­désekkel foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom