1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Csernoch János dr.

21 zott a »Magyar Korona« cimü politikai lapba is. 1879-ben megbizták őt az esztergomi theológiai főiskolán a Szentírástudomány előadásával. Tanári munkássága mellett azonban más témákkal is foglalkozott. Ekkor irta a »Magyar Sion«-ban aquinói szent Tamás bölcseletéről szóló jelentős tanulmányát. Egyévi tanárkodás után Simor hercegprimás levéltárosnak és szertartásmesternek hivta meg őt s 1880-tól 1893-ig az érseki irodában működött. Nagy munkabírásával, gyors felfogásával, taktikai ügyességével, simulékony modorával és derült kedélyével kiérdemelte főpásztorának teljes bizalmát s 1882-ben szentszéki jegyző és pápai kamarás, 1887-ben udvari káplán, egy évvel később iroda-igazgató, 1890-ben pedig esztergomi kanonok és címzetes apái lett. Az akkori korszak minden nehéz egyházpolitikai kérdését ő dolgozta fel. Emellett azonban folytatta irodalmi munkásságát is. Különösen a halottégetésről és az elkeresztelési vitáról irt hoszszabb tanulmányt. Szapáry miniszterelnöksége idején az elkeresztelésröl irt cikke nagy feltűnést keltett. Simor János halála után, Vaszary hercegprimás kérésére még két és fél évig maradt hivatalában. Az egyházpolitikai harcok küszöbén terjedelmes memorandumot irt a püspöki kar számára, amely a kérdést teljesen felölelte. 1893-ban elhagyta a primási udvart, majd az esztergomi székesegyházi plébániát vezette 1908-ig. Tevékeny részt vett a' néppárt megalakításában. Képviselőségre azonban nem gondolt. Csupán szülővárosa kérésének engedve, vállalt mandátumot s az 1901-es, 1905-ös és 1906-os cikluson át képviselte a szakolcai kerületet. 1908-ban csanádi püspökké nevezték ki. Mandátumát a képviselőházban továbbra is megtartotta és csak 1910-ben ment át a főrendiházba. Mint csanádi püspök nagy lelkességgel látott hozzá a katholikus hitélet fejlesztéséhez, a társadalmi béke helyreállításához és a radikalizmus ellensúlyozásához. Két katholikus napilapot indított Temesvárott, felvirágoztatta a katholikus egyesületeket és átszervezte az iskolákat. Három évi püspöksége idején a csanádi egyházmegye erőteljes lendületet vett, aminek egyik beszédes bizonyítéka volt a szegedi katholikus nagygyűlés. 1911 tavaszán kalocsai érsekké nevezték ki, de az érseki széken csak másfél évig ült. Ekkor nevezte ki a király valóságos belső titkos tanácsossá, Zenta város pedig díszpolgárává választotta. 1912-ben emelkedett a hercegprimási székbe, míg 1914-ben X. Pius pápa bíborossá kreálta, a szent Özséb-templom titulusával. Mint bíboros, két pápaválasztó konklavén vett részt, ő koronázta meg IV.