1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vida Jenő

187 jogot hallgatott Budapesten s itt avatták doktorrá, önkéntesi évének a 4-es huszároknál történt leszolgálása után átvette ősei birtokát s otthon gazdálkodott. Emellett azonban roppant agilitással résztvett vármegyéje politikai és társadalmi mozgalmában. 1892-ben a turkevei választókerület képviselőjévé választották s e kerületet képviselte minden ciklusban, egészen a monarchia összeomlásáig. Mindvégig a függetlenségi és 48-as programmot vallotta. Pártjának hamarosan egyik vezetöegyénisége lett. 1901-ben a párt gazdájává majd alelnökévé, végül 1905-ben igazgatóelnökévé választották. Az 1899—1900-iki ülésszak idején a képviselőház jegyzője volt, 1905-ben pedig háznagya lett. Az 1904. évi alkotmányos válság alatt a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságába delegálták s a darabont-kormány bukása után az ö véleményét is kikérte a király a válság megoldásáról. 1906-ban kultuszállamtitkárrá nevezték ki Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter mellé. Államtitkári működése során rendkívül sokat fáradozott az iskolareform ügyében. Többizben tagja volt a delegációnak, amelyben különösen a véderővita idején mondott nagyobb beszédeket. 1908-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1910 tavaszán vált meg állásától, amikor a koalíciós kormány távozott. 1917-ben ismét kultuszállamtitkárságot vállalt, mig a második háborús Wekerle-kormányban a belügyi tárca élére került. 1918 januárjától májusig volt belügyminiszter, de az egyre sulyosodó politikai viszonyok miatt csakhamar egészen visszavonult a közélettől. Ettől kedve főként a gazdálkodásnak élt, míglen a kormány 1921-ben az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnökévé nevezte ki. E minőségében páratlan nagy munkát végzett. Öt év alatt végrehajtotta a legnehezebb viszonyok között a birtokreform hatalmas müvének' jogi részét. A felsőház örökös tagjává a kormányzó nevezte ki. . Vida Jenő 1872-ben született Budapesten. Nős, gazdasági főtanácsos, a Magyar Általános Köszénbánya alelnök-vezérigazgatója, Komárom díszpolgára. A budapesti kereskedelmi akadémia elvégzése után 1889-ben, az akkor Grünwald és Társa később Leipziger Vilmos cég alatt működő szeszipari vállalat kötelékébe lépett. Rövid néhány hónapi mukodes után cége a Keletre küldte azzal a feladattal, hogy ott a magyar