1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - bádoki Soos Károly

181 a közigazgatási pályán, melynek során Tolna vármegye alispánja, később pedig főispánja is volt. 1913-ban a bonyhádi választókerület képviselőjévé választotta, a nemzeti munkapárt programmja alapján. 1914 tavaszán a képvi

: selöház egyik alelnöki tisztségébe emelték. A háború alatt igen sokat fáradozott a hadikárosultak érdekeinek előmozdítása ügyében és egészen 1918 tavaszáig az Országos Hadsegélyzö Bizottság ügyevezetö alelnökeként működött. Érdemei elismeréséül a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki. 1916 december végén valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király s 1917 januárjában résztvett a szövetséges hatalmak berlini összejövetelén, a magyar parlament képviseletében. Ugyanekkor tisztelgett II. Vilmos német császár főhadiszállásán is. 1918 őszén, még a forradalom kitörése előtt lemondott a képviselőház alelnöki tisztéről és teljesen visszavonult a politikáttól.'Azóta birtokán gazdálkodik. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki s ott főként közigazgatási, kulturális és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. bádoki Soos Károly 1869-ben született Nagyszebenben. Róm. kath., nős, nyugállományú gyalogsági tábornok és volt honvédelmi miniszter. Atyja ezredes, az egykori cs. és kir. 2. gyalogezred pa- . rancsnoka volt. A nagyszebeni evangélikus főgimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke lett, majd csapatszolgálatot teljesített. Főhadnaggyá történt kinevezése után bevezényelték a hadiiskolába. A háború előtti években különböző parancsnokságoknál és csapattesteknél szolgált vezérkari, illetőleg parancsnoki beosztásban. A világháború kitörésekor a 4. hadsereggel vonult hadba és Auffenberg tábornok mellett működött, mint a hadseregparancsnokság vezérkari osztályának főnöke. 1914 októberétől 1915 március végéig a Pflanzer-Baltin hadsereg vezérkari főnöke volt & jelentős szerepet vitt a Kárpátok és Bukovina védelmének irányításában. 1915 márciusában az 1. tiroli császárvadászezred parancsnokságát vette át s annak élén az oroszok, majd az olaszok ellen harcolt. 1915 augusztusában a 33. gyalogdandár parancsnokává nevezték ki s a Doberdót védelmezte. 1916 júniusában a Déltirolban harcoló 11. hadtest vezérkari főnöke lett