1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Károlyi László gróf - Koós Zoltán - tolcsvai Korányi Sándor báró

171 ért az I. oszt. polgári hadi-érdemkeresztet nyerte el. Az összeomlás után nyugalomba vonult és több társadalmi egyesület élén/ejt ki közérdekű tevékenységet. Károlyi László gróf 1859-ben született Parisban, földbirtokos, egyetlen fia gróf Károlyi Edének. Atyja korán elhalt s édesanyja másodszor is férjhezment, gróf Károlyi Sándor felesége lett. így ő fogadott gyermeke a magyar szövetkezeti eszme nagynevű apostolának. Egyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi útra ment, bejárta Európát, Ázsiát s Afrika egy részét. Hazatérve bekapcsolódott a politikai életbe. 1887-ben a gargócbogdányi kerület nemzetipárti programmal megválasztotta képviselőjének. E kerületet a következő cikluson is képviselte. 1896-ban a pétervásári kerület választotta meg, ekkor már szabadelvű párti programmal; ahová Apponyi Alberttel együtt csatlakozott. 1901 óta nem vesz részt az aktiv politikai életben, derékegyházai és füzesradványi birtokain gazdálkodik. A főrendiháznak tagja volt, a felsőházba kormányzói kinevezés alapján került be; Koós Zoltán 1883-ban született Monoron. Ág. ev., nős, a Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója. Atyja kúriai biró volt. Középiskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetemen hallgatta a jogot. Tanulmányi és üzleti utjai során megfordult a legtöbb nyugateurópai államban. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban főként pénzügyi és általános közgazdasági kérdésekkel kíván foglalkozni. tolcsvai Korányi Sándor báró 1866-ban született Budapesten. Róm. kath., orvos, egyetemi tanár. Atyja ugyancsak egyetemi tanár volt. Tanulmányait a budapesti piaristáknál, majd a budapesti tudományegyetemen végezte. A szakkörökben hamarosan feltűnt nagy tehetségével és 34 éves korában nyilvános rendkívüli tanárrá, öt évvel később, 1905-ben pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a budapesti tudományegyetem orvosi karán. A háború elején, mint főtörzs-