1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - almási Balogh Elemér dr.

158 Pázmány Péter tudományegyetem nyilvános, rendes tanárrá hivta meg. Anyanyelvén kivül német, francia és angol nyelven beszél. Hosszabb tanulmányúton volt Franciaországban, Németországban, Svájcban és Ausztriában. Széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Müvei: A spiritizmus; Az okkultizmus; A teozófia és Antropozófia; A béke utjain. Tagja a Szent István Akadémiának, a Szent István Társulat igazgató-választmányának s az Országos Kaszinónak. Többizben volt a hittudományi kar dékánja. Elsoizben tagja a törvényhozásnak. A Pázmány Péter tudományegyetem küldötte be a felsőházba. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok: almási Balogh Elemér dr. 1871-ben született Budapesten. Ag. ev., nős, gazdasági főtanácsos, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója. Iskolai tanulmányait a budapesti evangélikus főgimnáziumban, majd a Kereskedelmi Akadémián kitüntetéssel végezte el. Pályafutását mint hivatalnok kezdette meg a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál, önkéntesi évének leszolgálása után 1893-ban hosszabb tanulmányútra ment és öt évet töltött Nyugat-Európa különböző nagy városaiban. Másfélévig működött a bécsi Allgemeine Depositen Bank szolgálatában s emellett az osztrák gazdasági és pénzügyi viszonyokat tanulmányozta. Innen Berlinbe ment, ahol a báró Erlanger-bankcsoport egyik intézeténél működött s emellett az akkor nagyon népszerű valutakérdéssel foglalkozott. Gyakran érintkezett az arany és bimétallista elmélet főbb képviselőivel és ennek hatása alatt irta mejg 1896-ban első tanulmányát »A valuta szerepe a gazdasági válságban« cimmel. Tanulmányait Parisban fejezte be, ahol főleg speciális és munkáskérdésekkel foglalkozott és a Sorbonneon egészítette ki ismereteit. Eközben mindinkább a szövetkezetekre terelődött a figyelme. Már lelkes meggyőződéses hive volt a szövetkezeti eszméinek, amikor gróf Károlyi Sándor felhívta öt arra, hogy a hazai szövetkezeti háló-