1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Pekár Mihály dr.

148 pesten szabadult fel s külföldi tanulmányútjáról hazatérve átvette atyja szegedi vasöntőgyárának vezetését és azt elsőrangú gyárrá fejlesztette ki. Városának társadalmi életében tevékeny szerepet visz. Harminc év óta tagja Szeged város törvényhatósági bizottságának s huszonöt év óta a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának. A háború alatt ennek az intézménynek osztályelnöke, majd a Szegedi Ipartestületnek elnöke lett- Iparoskörökben nagy tekintélynek örvend. Elnöke az Ipartestületek Országos Szövetséginek. Az ellenforradalmi mozgalmakban tevékeny része volt, ő szervezte az első polgári munkavédelmi alakulatot, mely a szegedi kormány ellen irányuló általános sztrájkot fényes eredménnyel letörte. A szegedi kormány kereskedelemügyi államtitkárja volt. Publicisztikai tevékenységet is folytat. Számos szakcikke jelent meg és szerkeszti az Ipartestületek Lapját. Tagja volt az első nemzetgyűlésnek, melyben Szeged város II. kerületét képviselte kormánypárti programmal. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott s különösen a kézmüiparosság ügyeinek volt szószólója. A nemzetgyűlés az ő kezdeményezésére tárgyalta az ipartörvény revízióját. A felsőházba a vidéki kereskedelmi és iparkamarák küldöttek be. Pekár Mihály dr. (A pécsi Erzsébet tudományegyetem választottja). 1871-ben született Aradon. Egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg az orvos-doktori diplomát s 1897-ben az élettani intézet gyakornok-tanársegéde, majd magántanáira lett. 1914-ben berendelték a vallás- és közoktatásügyi- minisztérium egyetemi ügyosztályába, ahol a pozsonyi és debreceni egyetemek építkezési munkájában segédkezett. A háború idején Újpesten hadikórházat vezetett. 1918-ban a pozsonyi egyetem kórtani tanszékén nyilvános rendes tanár s az egyetem orvoskarának első dékánja lett. E tisztségét nyolc éven át töltötte be megszakítás nélkül. A cseh megszállás idején is Pozsonyban maradt s hat hétig internálva is volt. 1919 őszén jött Budapestre a pozsonyi egyetemmel s mikor Pécs felszabadult a szerb megszállás alól, megindította a szervező munkát az egyetem elhelyezése érdekében, mely sikerrel is járt. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki, számtalan tudományos dolgozata látott