1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - szepeshelyi Hutyra Ferenc dr.

139 középkeresztese, valamint «a romániai Korona-rend nagy tisztikeresztese. A Magyar Tudományos Akadémia 1910ben levelezőtaggá, 1921-ben rendes taggá, a bécsi állatorvosi főiskola 1910-ben, a berlini állatorvosi főiskola 1912ben tiszteletbeli doktorrá választotta. Külföldi levelezőtagja a belgiumi orvosi akadémiának, a turini mezőgazdasági akadémiának és több külföldi állatorvosi egyesületnek. Az Országos Állategészségügyi Tanácsnak 1900 óta elnöke, az Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja, a Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek 15 éven át volt elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteleti tagja, a Természettudományi Társulat alelnöke, a Budapesten tartott VIII. nemzetközi állatorvosi kongresszus volt ügyvezető alelnöke és ezidőszerint a nemzetközi kongresszusi bizottság elnöke. Mint a földmivelésügyi miniszter képviselője résztvett a külföldi államokkal megkötött állategészségügyi egyezményekre vonatkozó tárgyalásokon, a kormány képviseletében nemzetközi orvosi és állatorvosi kongresszusokon, 1921 május havában pedig a Parisban megtartott nemzetközi állategészségügyi értekezleten. Irodalmi dolgozatainak egyik része laboratóriumi tanulmányainak eredményét ismerteti, ilyenek, a nagyobbszámu kazuisztikus közleménytől eltekintve, a mailein- és tuberkulinreakcióról, a gümőkór elleni védőoltásokról, a takonykór pathogeneziséről, a sertéspestis oktanáról és az ellene való védőoltásokról szóló tanulmányai, mely utóbbiaknak eredményeképen a Magyarországon meghonosodott védőoltások tetemesen csökkentették a sertéspestis által okozott súlyos gazdasági károsodásokat. A dolgozatok másik részét tankönyvek és kézikönyvek teszik, melyek közül legjelentősebb a Marék József tanártársával együtt megirt Állatorvosi Belgyógyászat cimü munkája. Magyar nyelven 1904-ben jelent meg három kötetben, egy évvel később Spezielle Pathologie und Therapia der Haustiere cimen német nyelven. Az utóbbi 1914-ig egymásután négy kiadásban, majd 1922-ben hatodik kiadásban jelent meg, ezúttal már három kötetben, időközben pedig lefordították és azóta részben ismételten kiadták orosz, olasz, spanyol és Amerikában angol nyelven. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. Az Állatorvosi Főiskola tanári kara választotta meg a felsőház tagjává.