1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - szalatnai Hubay Jenő

137 A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem küldötte be a felsőházba, ahol közoktatásügyi és közegészségügyi kér­désekkel kivan foglalkozni. szalatnai Hubay Jenő (A Zeneművészeti Főiskola választottja.) 1858-ban született Budapesten. Udvari tanácsos, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja, a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem díszdoktora, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja és számos külföldi, valamint belföldi magas kitüntetés tulajdonosa. Atyja Huber Károly hegedű­művész és zenepedagógus volt. Hatalmas zenei tehetsége rendkívül korán megnyilatkozott és már tízéves korában óriási sikert aratott a Nemzeti Zenede hangversenyén, ahol Viotti hegedükoncertjét játszotta. Első tanítója atyja volt. Középiskolai tanulmányait abbahagyva, 15 éves ko­rában Berlinbe ment, ahol négy éven át, egészen 1877-ig Joachimnál, a kiváló hegedűművésznél tanult. Berlinből Parisba ment, ahol Liszt Ferenc ajánlatára Pasdeloup egyik koncert-populérjén vendégszerepelt és feltűnő nagy sikert aratott. Ezután hosszabb külfö'di turnéra indult, amelynek során egyik sikert a másik után' aratta. Paris­ban megismerkedett Vieuxtempsal, aki annyira megszerette, hogy neki ajánlotta VII. hegedükoncertjét. Ezidőben ke­rült összeköttetésbe és barátságba Massanet-vel és Saint­Saens-el, akik ugyancsak nagy lelkesedéssel üdvözölték őt. Ekkor már európai hírneve volt és Joachim felajánlotta neki Düsseldorf város karnagyi állását. Ő azonban nem akart megválni magyarságától és visszatért hazájába. Vieniavszki halála után, 1881-ben, a brüsszeli konzerva­tórium első hegedütanári tanszékébe került. A haldokló Vieuxtemps kívánságára ő rendezte sajtó alá a nagy mu­zsikus zenei hagyatékát. 1885-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola hegedütanszékének tanára lrtt Ez idő óta meg­szakítás nélkül tanit. 1920-ban igazgatója lett a Zene­művészeti Főiskolának. Zeneirodalmi működése rendkívül kiterjedt. Több száz kiváló kompozíciója jelent meg, ame­lyek világszerte ismeretesek. Legkiemelkedőbb müvei a hatalmas Háborús szimfónia, a Petőfi- és a Dante-szim­fónia, valamint több más nagyszabású zenekari kompo­zíció. Az opera terén is halhatatlan alkotások fűződnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom