1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Csánki Dezső dr.

133 tóságába. 1919-ben abbahagyta ügyvédi gyakorlatát s egészen e vállalat ügyeinek szentelte idejét. Ugyanez évben vezérigazgatója lett e bányaüzemnek, 1925-ben, atyja halála után pedig elnöke. Régóta jelentős szerepet játszik gazdasági életünkben. 1910 óta igazgatósági tagja a Magyar Gyáriparosok Szövetségének,, 1926-ban pedig ugyanott alelnökké választották. Alapitója és elnöke a Munkaadók Központjának. Rendkívül értékes publicisztikai tevékenységet fejtett ki ipari kérdések kapcsán, a bel- és külföldi sajtóban. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A vidéki kereskedelmi és iparkamarák küldöttek be a felsőházba, ahol főként ipari és kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik. i Csánki Dezső dr. (Az Országos Gyüjteményegyetem választottja.) 1857-ben született Füzesgyarmaton, Békésmegyében, ahol atyja református lelkész volt. Ref., nős, államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója. Középiskoláit Debrecennben és Késmárkon végezte. Ezután a budapesti egyetem bölcsészeti karára a történelem, földrajz, irodalomtörténet és bölcselet hallgatására iratkozott be, majd 1879-ben az egyetemen középiskolai tanári, 1880-ban pedig bölcsészettudori oklevelet szerzett. 1881-ben néhány hónapig napidíjas volt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, majd az Országos Levéltárhoz gyakornokká nevezték ki. Ez intézet szolgálatában töltötte a következő évtizedeket is. 1912-ben az intézet élére került, előbb helyettes igazgatói, majd igazgatói s 1919 óta főigazgatói (és helyettes államtitkári) minőségben. 1911—1912-ben Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, akkori belügyminiszter előtt kezdeményezte az Országos Levéltár uj palotájának építését, melyhez 1914-ben, a háború kitörésének évében kezdtek hozzá. Sok munkájába és küzdelmébe került, mig e hatalmas épület falai a • háború végére elkészültek. A belső berendezést Klebelsberg Kunó gróf belügyi, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter szakszerű vezetésével és hathatós támogatásával folytatták, sőt folyik még ma is. E végből Csánki 1905-ben és 1907-ben külföldi utazásokat is tett Németországban, Ausztriában és Olaszországban,