1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Rásó István - Révész István

113 Rásó István (Hajdú vármegye törvényhatóságának választottja). 1875-ben született Nádudvaron, régi nemesi családból. Ref., volt főispán. Atyja Hajdumegye alispánja volt. A középiskola után a debreceni jogakadémián végezte jogi tanulmányait s itt 1900-ban államtudományi államvizsgát tett. Utána mint közigazgatási gyakornok Hajdú vármegye szolgálatába lépett. Egy évvel később kinevezték segédfogalmazóvá s Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja mellé rendelték mint főispáni titkárt. 1914-ben Hajdú vármegye főjegyzőjévé választották. 1918 november elején Hajdú vármegye főispánja lett. Állásáról azonban 1919 januárjában lemondott és nyugalomba ment. A proletárdiktatúra megszűnése után a megye tisztikarának felkérésére újból elfoglalta a főispáni állást s a román megszállás alatt 1920 február haváig látta el a főispáni teendőket. A reánehezedö nagy munka és állandó izgalmak következtében azonban súlyos beteg lett és emiatt teljesen visszavonult a közéleti szerepléstől. Egészségi állapotának javultával egyháza életében tevékenykedett. Tagja lett a hajduvidéki református egyházmegyének és mint ennek az egyházmegyének képviselője, tagja a tiszántúli református egyházkerületnek. Közgazdasági téren is nagy tevékenységet fejt ki. Debrecen város egyik legnagyobb és legrégibb pénzintézetének, az Alföldi Takarékpénztárnak igazgatósági tagja volt, ezidőszerint pedig ügyvezető alelnöke. Elnöke a Hajdúszoboszlói Gazdasági Banknak. A törvényhozásnak elsőizben tagja. Hajdú vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba. Révész István (Kecskemét város törvényhatóságának választottja). 1862-ben született Vácott. Pápai prelátus, címzetes prépost, főesperes, Kecskemét plébánosa, a II. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosa. Atyja földműves volt. A gimnáziumot és teológiát Vácott végez/te s miután 1885-ben pappá szentelték, Fóthra került káplánnak. 1885-ben plébános lett Dunakeszin, ahol húsz évet töltött rendkívül buzgó és eredményes lelkipásztorkodásban. 1890-ben megalakította ugyanott a Jézus Szive Társulatot s lelkes kitartásával keresztülvitte az alagi lelkészség megalapítását, az uj elemi iskola felépítését;