1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - báró Papp Géza dr.

108 és Afrikában. A nagyvázsonyi választókerület 1892-ben kép­viselőjévé választotta s négy cikluson át képviselte e ke­rületet. Később a veszprémi választókerület képviselője lett s azt az összeomlásig képviselte. Eleinte a szabadelvű párt kötelékébe tartozott, majd az uj párthoz csatlako­zott, ennek feloszlása után pedig belépett a függetlenségi pártba. Utóbb a Just-párt tagja lett. Veszprém városának. Szentkirályszabadja, Herend, Balatongyörök és még hat község díszpolgára. Tevékeny részt vesz kezdettől fogva a társadalmi, közgazdasági életben és számos egyesület alapítása fűződik nevéhez. Ügyvezető elnöke a Zsófia Gyermekszanatórium Egyesületnek, alelnöke a Balatoni Szövetségnek, választmányi tagja a Balneologiai egyesü­letnek, elnökigazgatója a Veszprémi Takarékpénztárnak stb. Széleskörű irodalmi munkásságot is folytatott. A tűz­rendészetről háromkötetes, a Balatonról kétkötetes, a baí­neologiáról pedig egykötetes munkája jelent meg. A felső­házba Veszprém vármegye törvényhatósága küldötte be s ott különösen gyermekvédelemmel s a fürdőtörvény megalkotásával kivan foglalkozni. báró Papp Géza dr. (Arad-Csanád-Torontál vm. tvh. választottja). 1864-ben született. Gimnáziumi tanulmányait Nagybecs­kereken végezte. A jogot Budapesten, Berlinben, Heidel­bergben, Parisban és Bécsben hallgatta. Mint közigazga­tási gyakornok 1887-ben Torontál vármegye szolgálatába lépett. 1888-ban, amikor a budapesti egyetemen a jog­tudori címet megszerezte, tiszteletbeli aljegyző lett. Mint tiszteletbeli főjegyző 1891-ben tette le az ügyvédi vizsgát. 1892-ben a torontálmegyed bégaszentgyörgyi kerület sza­badelvű párti programmal megválasztotta országgyűlési képviselőjévé és évek hosszú során át több cikluson ke­resztül képviselte e kerületet. Előadója volt az izraelita vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatnak és éveken át a pénzügyi bizottságban a földmivelésügyi tárcának. Ké­sőbb tagja lett a delegációnak s itt a boszniai költségve­tést adta elő hosszú ideig. 1911-ben az akkori pénzügy­miniszter felkérésére elvállalta a Magyar Földihitelintéze­tek Országos Szövetségének vezérigazgatói állását és azóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom