1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Mátrai Rudolf - deteki és tengerfalvi Meczner Béla
105 Mátrai Rudolf (Székesfehérvár törvényhatóságának választottja.) 1870-ben született Zsirán. Cisztercitarendi áldozópap, címzetes tankerületi királyi főigazgató, Székesfehérvár város tiszteletbeli tanácsosa. A középiskolát Sopronban, Zircen és Székesfehérvárott, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. 1515-ben a cisztercita-rend székesfehérvári Szent István reálgimnáziumának igazgatójává nevezték ki, 1924-ben pedig címzetes tankerületi főigazgató lett. Anyanyelvén kivül németül, franciául és angolul beszél. Genfben, Parisban és Londonban folytatott nyelvtudományi tanulmányokat s beutazta egész Európát, Ázsia, valamint Afrika egy részét. Széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki, számos pedagógiai esztétikai és filozófiai munkája, értekezése és cikke jelent meg. Tagja Székesfehérvár törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, elnöke a negyedik cserkészkerületnek. Ezenkívül számos társadalmi egyesületnek tagja és tisztséget viselője. A törvényhozásnak elsöizben tagja. Székesfehérvár város törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként kultúrpolitikai kérdésekkel kivan foglalkozni. deteki és tengerfalvi Meczner Béla (Zemplén vm. törvényhatóságának választottja.) 1850-ben született az abaujmegyei Korláton. Református, nyűg. főispán, földbirtokos. Középiskoláit Budapesten és Sárospatakon, a jogot pedig Eperjesen végezte. Miután ugyanott letette az államtudományi államvizsgát, átvette zempléni és szabolcsi birtokai vezetését. Részt vett Bosznia okkupációjában s mint tartalékos hadnagy és főhadnagy kitüntette magát. 1895-ben a Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. Hosszú ideig gondnoka volt az alsózempléni református egyházmegyének, 1891-ben , pedig a Tiszáninneni református egyházkerület zsinati képviselője, egy évre rá pedig konventi képviselője lett. Azóta megszakítás nélkül tölti ba e tisztségeket. 1905 és 1906-ban a királyhelmeci kerület országgyűlési* képviselőjévé választotta a függetlenségi párt programmjával. 1908-ban örökös főrendiházi taggá és Háromszék vármegye főispánjává nevezte ki a király. Főispáni működése során nagy érdemet