1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Lázár Ferenc dr.

102 pénzügyminiszter minisztersége idején pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki és továbbra is megmaradt személyi szolgálatban. Amikor 1912-ben Lukács László miniszterelnöksége alatt miniszteri fogalmazó lett, átkerült a miniszterelnökségre mint személyi titkár. 1913-ban miniszteri segédtitkárrá lépett elö és gróf Tisza István miniszterelnök mellett teljesített szolgálatot ugyancsak személyi titkári minőségben. Ebben a beosztásában megmaradt a háború alatt is, gróf Tisza Istvánnak 1917-ben történt lemondásáig, amikor miniszteri titkárrá majd osztálytanácsossá lépett elő és a miniszterelnökség felmentési osztályának élére illetve a honvédelmi minisztériumban működő hadi felügyeleti bizottságba került szolgálattételre. Az összeomlás után a Bácskában megszállás alatt lévő családi birtokán gazdálkodott. 1920-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki, 1921-ben azonban atyja Latinovics Frigyes főrendiházi tag halála után nyugdíjaztatását kérte és átvette bácskai birtokának kezelését, mely időközben felszabadult a megszállás alól. Ettől az időtől fogva tevékeny részt vesz c vármegye közéletében, mint a törvényhatósági és egyébb bizottságok tagja. Érdemeinek elismeréséül annakidején a porosz Vörös-Sasrend és a polgári hadiérdemkereszt II osztályának érdemrendjével tüntették ki. Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága választotta be a felsőházba, melynek egyik jegyzője. Lázár Ferenc dr. (Budapest szfőv. törvényhatósága választottja.) k 1883-ban született Pápán. Nős, közjegyző Budapesten. Középiskolai tanulmányait Pápán és Budapesten végezte, jogot pedig Budapesten hallgatott és ugyanitt szerezte meg doktorátusát is. Már egyetemi hallgató korában kitűnt nagy tehetségével s elnöke volt a Joghallgatók Tudományos Egyesületének. 1910-ben ügyvédi vizsgát tett, majd miután hoszszabb időn át közjegyzöhelyettesként működött, 1917-ben közjegyzővé nevezték ki. Közéleti szereplése az összeomlás előtti időben kezdődött, amikor erőteljes működést fejtett ki a középosztálynak a radikalizmus elleni megs^e^vezésében. Ezért a forradalmak idején sok zaklatásnak volt kitéve. 1919-ben csatlakozott Wolff Károly széleskörű szervező munkájához s a Keresztény Községi Pártnak csakhamar egyik legharcosabb vezetőegyénisége lett. 1920-ban beválasztották