1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - kántorjánosi Mándy Sámuel

157 nyert, majd hosszabb időt töltött Németországban, Dániában és Hollandiában, ahol mezőgazdasági tanulmányokat foly­tatott. Közben a Magyar Gazdaszövetség kötelékébe lépett, ahol 1911-ig a szövetkezeti és gazdatársadalmi szervezke­dés munkájában vett tevékeny részt. Ezalatt sürün jelen­tek meg agrárpolitikai tanulmányai az agrársajtóban, nem­különben a napilapok hasábjain. A »Magyar Állaim cimü napilapnak két éven keresztül külpolitikai rovatvezetője volt. Tevékeny részt vett az Országos Széchenyi Szövetség meg­alakításában, amelynek később elnöke is volt. 1911-ben a földmivelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol a köz­gazdasági és mezőgazdasági termelési ügyosztályokban fő­leg termeléspolitikai kérdésekkel foglalkozott. A világháború­ban az északi és a déli fronton harcolt és több kitüntetést szerzett. A világháború vége felé, mint a m. kir. földmivelés­ügyi minisztérium delegátusa, a Bécsben működő Központi Leszerelési Bizottság mezőgazdasági előadójaként szerepelt. A kommün bukása után néhai Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter elnöki tanácsosa lett és ebből a poziciójából ke­rült 1920-ban a Faluszövetség igazgatói székébe. Egyszer­smind a »Falu« cimü szemle felelős szerkesztője lett. 1923-ban az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatójának hivta meg és ugyanebben az évben a mezőgazdaság körül szerzett érdemei elismeréséül a kormányzó a m. kir. gazdasági főtanácsosi cimmel tüntette ki. A második nemzetgyűlésen számos felszólalásában főleg közgazdasági, vámpolitikai és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Több külföldi gazdasági konferencián a kormány képviseletében vett részt. A gaz­dasági szakirodalomnak tevékeny munkása. Az 1924-es or­szágos nyomorenyhitő akciónak főelőadója volt és ebben a minőségében szerzett érdemeiért a magyar érdemérmet nyerte el. Jánoshalma, Borota, Mélykút díszpolgára. Az országgyűlési választásoknál a jánoshalmai kerület mandá­tumát egyhangúlag nyerte el egységespárti programmal. kántorjánosi Mándy Sámuel. (Dárda, ep.) 1860-ban született a szatmármegyei Kántor Jánosiban. Ref., özvegy, földbirtokos. Atyja is földbirtokos volt. Középiskolái elvégzése után a lipcsei egyetemen hét fél­évet töltött, a bölcsészeti szakon mezőgazdasági tárgya­,kat hallgatott s megszerezte a mezőgazdasági doktorátust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom