1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - hámori Bíró Pál dr. - Bleyer Jakab dr.

59 hámori Bíró Pál dr. (Özd, ep.) 1881-ben született Budapesten. Róm. kath., özv., kereskedelmi főtanácsos, a Rimamurányi Sa'gótarjáni Vasmű rt vezérigazgatója. Az elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a jogot a budapesti tudományegyetemen, majd a berlini és freiburgi egyetemeken hallgatta. 1932-ben államtudományi doktorrá avatták. 1903-ban a Rimamurányi és Salgótarjáni Vasmű szolgálatába lépett, 1912-ben e részvénytársaság igazgatója, 1917-ben pedig vezérigazgatója lett. A Gyáriparosok Országos Szövetségének ale'nöke, a Kereskedelmi és Iparkamara beltagja, az Országos Iparoktatási Szaktanács tagja. Jelentős munkát végzett annakidején a' békedelegációban, amelynek ipari szakértője volt. Mint a nemzeti középpárt tagja, csatlakozott az egységespárt megalakulásakor e párthoz. Ennek programmjával választották meg 1922-ben a nemzetgyűlésbe ózdon. Számos felszólalása hangzott el a házban, főként közgazdasági és pénzügyi kérdésekhez. Jelentős tevékenységet fejtett ki aa ország pénzügyi talpraállitása munkájában is a szanálási bizottság tagjaként. Nagy része volt ezenkívül a nyugdíjvalorizációs törvényjavaslat megalkotásában. 1926-ban díszpolgárrá választották ózdon és Balaton községben. A most megalakult országgyűlésbe ugyancsak az ózdi kerület küldötte be egyhangú választással. Bleyer Jakab dr. (Villány, ep.) 1874-ben született Dunacsében, Bács-Bodrog vármegyében. Róm. kath., nős egyetemi tanár. Atyja földműves volt. Egyetemi tanulmányait a müncheni, lipcsei és a budapesti egyetemen végezte és az utóbbin szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Széleskörű publicisztikai munkásságot fejtett ki a német és magyar irodalomtörténet és a pedagógiai irodalom terén s ezenkívül germanisztitikai és pedagógiai tanulmányokkal foglalkozott. 1908-ban a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára lett, 1911-ben pedig a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem hívta meg és azóta itt működik. Friedrich Istvánnal és Csüléry Andrással együtt részt vett az ellenforradalomban s mint a nemzeti kisebbségek minisztere tagja volt a Friedrich