1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagyajtai és szentgyörgyi Kozma Jenő dr.

144 ban, Angliában és Svájcban, 1909-ben pedig a kereskedelemügyi miniszter megbízásából az Észak-Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában volt. Többizben tett kisebb tanulmányutat Olaszországban és a többi európai államokban. 1908-tól 1916-ig a kereskedelemügyi minisztériumban mint műszaki főtanácsos működött, 1916 óta a József-műegyetem nyilvános rendes tanára. A műszaki tudományok terén széleskörű szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Régóta tevékeny szerepet visz a társadalmi és gazdasági életben. A Baross Szövetségnek társelnöke, az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának és a Felsőoktatásügyi Egyesületnek igazgatóságitagja, a Kereskedelmi és Iparkamarának levelező tagja, a Mérnöki Kamarának választmányi tagja. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A főváros budai választókerülete küldötte be az országgyűlésbe lajstromos választással, a keresztény gazdasági és szociális párt programmjával. nagyajtai és szentgyörgyi Kozma Jenő dr. (Budapest I., ep.) 1879-ben született, Budapesten. Unitárius, nős, ügyvéd, földbirtokos, kormányfőtanácsos. Atyja polgári és kereskedelmi iskolai igazgató volt. A középiskola elvégzése után Lausanne-ban és Budapesten folytatta egyetemi tanulmányait s a budapesti egyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Ezenkívül kereskedelmi főiskolát is végzett. Anyanyelvén kivül a német és francia nyelvet bírja tökéletesen. Tanulmányai befejeztével hosszabb külföldi utat tett, megfordult Németországban, Svájcban, Ausztriában és Romániában. 1904-ben nyitott ügyvédi irodát Budán és ettől az időtől kezdve vesz részt a főváros politikai életében. Mindig a konzervativ liberális irányzat hive volt. 20 év óta tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. A bolsevizmus alatt ő volt az első polgári túsz. A forradalmak után hosszú ideig a Wolff-párthoz tartozott. 1925 tavaszán Ripka Ferenc főpolgármesterrel együtt megalapította az uj fővárosi pártot s annak elnöke lett. Társelnöke a Polgári Egység Klubjának, választmányi tagja az ügyvédi kamarának. A várospolitikai életben vezérszerepet játszik s mint pártelnök mindig a szélsőségek elsimításán fáradozott. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. Az országgyűlésbe a főváros budai választókerülete küldte be, az egységespárt programmjával, amelynek listavezetője volt.