1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - gróf Ráday Gedeon

192 sal, mert nem helyeselte a szélsőség felé húzó politikáját. A szélsőbaloldal ezért többször álellenzékiséggel vádolta. A parlamentben, a baloldal passzivitása idején, a kiegyenlítésre törekedett s éles támadásokat intézett a választójogi javaslat ellen. Mindezek ellenére a baloldali frakciók részéről súlyos gyanúsítások érték, igy különösen Ruppert támadta őt elvfeladással, mire Rassay hatalmas beszédben utasította vissza a vádakat. A frankhamisítással kapcsolatos kavarodásban ismét a kiegyenlítésen fáradozott, bár elitélte a kormány magatartását. A demokratikus blokk széthullása után résztvett az Egyesült Balpárt létesítésében s e párt vezére lett. Politikai szereplése során gyakran volt éles szóváltása s többször párbajt vivott ellenfeleivel (Bogya János, Patay Tibor, stb.). Az uj országgyűlésbe Szeged II. és Budapest III. választókerületek küldöttek be s az utóbbi mandátumot tartotta meg. gróf Ráday Gedeon. (Nagykőrös, ep.) 1872-ben született Budapesten. Református, nős, földbirtokos, nyűg. belügyminiszter. Atyja honvédelmi miniszter volt. Középiskoláit a bécsi Theresianumban végezte, majd a bécsi egyetemen jogtudományi, a budapestin pedig államtudományi államvizsgát tett. 1894-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. Közigazgatási gyakornok, majd később szolgabíró volt. 1895 óta tagja Pest vármegye törvényhatóságának. 1910 májusában Pest vármegye és Kecskemét szabad királyi város főispánjává nevezték ki. 1917 júniusáig állott e törvényhatóságok élén, amikor a Tiszakormány bukásakor lemondott tisztéről. A király, érdemei elismeréséül, az I. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. 1917 őszén bevonult ezredéhez, a cs. és kir. 1. huszárezredhez és 1918 őszéig teljesített szolgálatot. A koronázáskor a Lipót-renddel tüntették ki. Azután visszavonult birtokára gazdálkodni. 1919 márciusában a bolsevisták elfogták, de kiszabadult és a fővárosban Bethlen István gróffal együtt a nemzeti egység pártjának megszervezésén fáradozott. Amikor ujabb elfogatóparancsot adtak ki ellene, menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment, csatlakozott Bethlen István gróf csoportjához és mint annak alelnöke, Bécsben és Szegeden résztvett az ellen-