1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Buday Dezső

65 alakult meg a Lakásépítő Állandó Bizottság. A lakáskérdésről tanulmánya is jelent meg. Mint ügyvéd bűnügyi perekkel foglalkozott. Nevezetes védelme volt a Zeysig-brosura néven ismert királysértési perben, amely egy magyar hírlapírónak egy berlini napilapban megjelent cikke nyomán indult meg a háború előtt s melyben az illető a Habsburg-dinasztia ellen és a Hohenzollern-dinasztia mellett fejtett ki propagandát. A per felmentéssel végződött. Elnöke a budapesti községi demokrata pártnak s a Lakók Szövetségének, alelnöke a Bűnügyi Védők Egyesületének s választmányi tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Az országgyűlésbe a Budapest III. választókerület küldötte be, ahol a balpárt listavezetője volt. Buday Dezső. (Budapest III., kgszp.) 1868-ban született Aradon. Református, nős, mérnök, a Budapesti Ármentesitő Társaság igazgatója. Atyja tisztviselő volt. Középiskoláinak elvégzése után mérnöki okleveleit szerzett Budapesten s tanulmányainak befejeztével megfordult Franciaországban, Németországban és Svájcban. Mérnöki szakismeretei kapcsán a »Vizügyi Közlönyében és a Mérnök Egyesület kiadványában az ármentesítés kérdéseiről, a partbiztositásról és a védgátzsilipekről számos cikke jelent meg. A Tisza szabályozása alkalmával a Nágybecskereken és Szegeden megjelenő lapokban számos politikai cikket irt s igy publicisztikai téren is értékes munkásságot fejtett ki. Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának és Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. Tagja számos szakegyesületnek és társadalmi egyesületnek. 1890—1910-ig a Tisza szabályozásánál, 1910-től pedig mostanáig a Duna szabályozásánál nagy szolgálatokat teljesített. A második nemzetgyűlésnek tagja volt, akkoriban a keresztény nemzeti egység pártjának programmjával választották meg pótképviselőnek s Ernszt Sándornak budapesti mandátumáról történt lemondása után hivták be a nemzetgyűlésbe. A költségvetések tárgyalásánál figyelemreméltó beszédeket mondott. Annakidején parlamenti összetűzésből lovagias ügye támadt Pakots Józseffel, amelyet azonban békésen intéztek el. Élénk részt vesz a községi politikában, amelyben a Wolff Károly vezetése alatt lévő keresztény községi párt egyik 5