1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Sándor Pál

196 és a földreform és házszabályrevizió előkészítésében te­vékenyen közreműködött. Számos társadalmi és szakegye­sületben viselt tisztséget. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek választmányi tagja. Az egységespárt alelnöke. Érdemeinek elismeréséül Medgyesegyháza díszpolgárává vá­lasztotta. A mostani országgyűlési választásokon is az eleki kerület választotta meg egységespárti programmal Hencz Károllyal szemben, nagy szótöbbséggel. Sándor Pál. (Budapest II., balpárt.) 1860-ban született Hódmezővásárhelyen. Izraelita, nős, tőzsde- és gabonabizományos. A középiskolát a budapesti református gimnáziumban végezte, majd Budapesten a kereskedelmi főiskolán érettségit tett. Kereskedelmi tanul­mányait Drezdában egészítette ki és hazatérve a Schle­singer és Polákovics cég szolgálatába lépett, amely Ant­werpenbe tanulmányútra küldte. Visszatérve, rábízták a cég vezetését és annak 1912-ig főnöke volt. Ekkor a Buda­pesti Közúti Villamosvasút Rt. igazgatója lett. 1920-ban, amikor a villamosvasutakat közüzembe vették, állásáról lemondott. Hosszú idők óta tekintélyes szerepet játszik a közgazdasági és kereskedelmi életben. 1914-ben ő alakí­totta meg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, melynek ma is elnöke és szellemi irányitója. Tagja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának s elnöke a Lipótvárosi Polgári Körnek. Az 1896-iki választások al­kalmával lépett fel először a Lipótvárosban, de Mezei Mórral szemben kisebbségben maradt. 1901-ben és 1905­ben szabadelvű párti programmal, 1906-ban és 1910-ben pártonkívüli programmal választották meg országgyűlési képviselővé a Lipótvárosban. Az 1910-iki választások után csatlakozott a nemzeti munkapárthoz. A forradalom ki­törésekor teljesen visszavonult a politikától, a kommün alatt pedig üldözőbe is vették és mint túszt előbb a Markó-utcai, később a gyűjtőfogházban zárták el. Az első nemzetgyűlésben a főváros V. kerületében választották meg pártonkívüli liberális programmal. Több izben szót emelt a szabadkereskedelem és a zsidóság érdekében. A második nemzetgyűlésben Budapest II. kerületének egyik képviselője volt liberális programmal. Különösen keres­kedelem és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott, fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom