1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - szigethi Barthos Andor dr.
52 adást tartott 1921 január 15-ike óta az Erzsébet-kórházban működik, mint sebészfőorvos. A háború alatt mint ezredorvos szolgáit és 191i-ban a Révész-utcai rokkantakat utókezelő gyógyintézetbe vezényelték Verebély tanár osztályára. Itt kifejtett odaadó munkásságáért számos hadikiíüntetésben részesült. A zsurnalisztika terén is értékes munkásságot fejtett ki és több napilapba társadalmi és közgazdasági cikket irt. A köz érdekében kifejtett működésének elismeréséül egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. A szigetvári kerületet képviselte, mely most is, mint a múltban egyhangúlag választotta meg képviselőjének. 1925-ben Szigetvár diszpolgárrá választotta. Nagyobb beszédeket mondott a nemzetgyűlésen a költségvetési vitáknál és az egészségügyi intézet felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. szigethi Barthos Andor dr. (Mátészalka, ep.) 1865-ben született Sátoraljaújhelyen. Róm. kath., műegyetemi magántanár, császári és királyi kamarás, nyugalmazott h. államtitkár. Elemi és középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Kassán végezte. Jogi és államtudományi tanulmányait a kassai jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte el és itt szerzett jogi ős államtudományi doktori diplomát. Ausztriában, Német-, Olasz- és Franciaországban volt tanulmányúton. Neve nemcsak a tudományos, hanem a színházi és irói körökben is ismeretes. Közismert az »Aranyhaíak« cimü regénye, valamint »A képviselőjelölté »A kilencedik* és »A kérés napján* cimü vígjátéka. A szépiroda'om mellett azonban a szakirodalmat is szorgalmasan művelte. Nagyobb munkái: »A magyar vasúti jog foglalata«, mely a Közlekedési Szakkönyvtárban jelent meg; >A magyar vasúti jog* .cimü nagy munkáját a közlekedési tanfolyamok adták ki és külföldön is igen nagy méltánylásban részesítették. *Az államvasutak gazdaságossága*-ról irt tanulmánya a müncheni »Eisenbahnkunde«-ban, különlenyomatban is megjelent A háború alatt a II. osztályú polgári érdemrenddel tüntették ki. A műegyetemen a vasúti jognak, valamint az ipari közigazgatásnak meghívott előadóia, huszonhét évig a vasúti tisztképző tanfolyam tanára, kilenc évig pedig a közlekedésügyi tanfolyam igazgatója volt A közlekedésügyi múzeum felügyelő bizottsági tagja. Kormánybiztosa