1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nemes-milititsi Alföldy Béla dr. - Almássy László dr.

H Sztranyavszkyt védte s amikor ezt három ember megragadta, ezek egyikét vastag botjával fejbeütötte, a reátámadt három ember közül egyet balkezével ellökött, kettővel szemben pedig botjával védekezett. Ekkor Sztranyavszky egyet a karján keresztüllőtt, de a másik kettő leütötte ugy, hogy agyrázkódással hat hétig feküdt. Almássy sérülés nélkül megmenekedett. Főtárgyalásra nem került a sor. Még mentelmi ügy sem lett belőle, mert a képviselők a maguk személyes sérelmeit nem akarták az ország szine elé vinni. A lovagias ügyekben való szereplése általánosan ismert. Majdnem minden nevezetes politikai lovagias kérdésben szerepelt. Egyebek között segéd volt a Beöthy Pál—Polónyi Dezső pisztolypárbajban, Szász Pál—Szmreesányi György, Hieronyrni—-Zboray afférban, Beniczky, Ödön—gróf Károlyi Imre, Szilágyi Lajos-gróf Károlyi Imre, Windischgrátz Lajos herceg—Szávay, Hadik János gróf— Bárczay Ferenc, Nagy Sándor—Polónyi Dezső, báró Madarassy, gróf Lónyay, gróf Csáky, Urmánczy Nándor, gróf Sztáray stb. lovagias ügyeiben, amelyeknél álláspontja lehetőleg a kiegyenlités és az indokolatlan verekedés lehető kikerülése volt. A kommunizmus alatt hat hétig fogva volt, majd állandó ellenőrzés alatt tartották és végül a kívégzendők listájára tették. A régi országgyűlésen igen sürün felszólalt a választójog, indemnitás, polgári törvénykönyv, pénzügyi és igazságügyi kérdésekben. Jegyzője volt a Háznak. A Tisza István gróf emlékbizottságnak jegyzője s e bizottságot az ő indítványára alapították meg. ő mondotta Tisza István felett az első gyászbeszédet Geszten, a román megszállás alatt. Előadója a magyar vallás- és tanulmányalap tizenhetes ellenőrző-bizottságának. Tagja volt a szabadelvű pártnak, majd a nemzeti munkapártnak és a nemzeti középpártnak. A második nemzetgyűlésre az egységespárt program mjával választották meg Pomázon. E nemzetgyűlésnek 1923 nyaráig egyik alelnöke volt, majd a fajvédőknek az egységespártból történt kiválása után Gömbös helyett ő vette át a párt ügyvezetői teendőit. E minőségében rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki a párt megszervezésében, ő szervezte a bulgár képviselők magyarországi, valamint a magyar képviselők bulgáriai és olaszországi tanulmányútját. Az uj országgyűlésbe a pomázi kerület küldötte őt egyhangú választással. Az egységespárt gróf Bethlen István miniszterelnök indítványára egyhangúlag választotta meg a párt elnökévé.