1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - nagykéri Scitovszky Béla dr.

37 Kalksburgban, részben pedig Kalocsán végezte, mig a jogot Budapesten hallgatta s itt szerezte meg az államtudományi doktorátust. 1902-ben Nógrád vármegye szolgálatába lépett, ahol a szécsényi járás szolgabirájává választották. Társadalmi téren élénk tevékenységet fejtett ki, buzgó harcosa volt a szövetkezeti eszmének. Nevéhez fűződik a Szécsényi Központi Szeszfőzde, a Nógrád-vármegyei Hangya Fogyasztási Szövetkezet létesítése, a Szécsényi Kaszinó újjászervezése, a szécsényi polgári iskola létesítése stb. 1907-ben a nógrádi járás föszolgabirája lett s ez állását két és féléven át töltötte be. 1904-től tagja a Nógrád-vármegyei törvényhatósági bizottságnak, 24 éves korától képviselőtestületi tag Nőtincs és Szécsény községben. Több gazdasági és ipari vállalat igazgatósági tagja és elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Nógrád vármegyei Gazdasági Egyesület, a Faluszövetség, az Országos Kaszinó, a Nógrád vármegyei Kaszinó, a Szécsényi Kaszinó, valamint számos társadalmi egyesület elnöke, választmányi tagja és tagja. 1910-ben a munkapárt programmjával a nagyszécsényi kerület képviselőjévé választotta. A régi országgyűlés képviselőházának 1910—1918-ig volt tagja. Nagyobb beszédet mondott a választójogról, a községi háztartásról stb. Tagja volt a közigazgatási, a földmivelésügyi és naplóbiráló bizottságnak, majd később az országgyűlés alelnöke lelt. Az «lső nemzetgyűlési választások alkalmával kisgazdapárti programmal lépett fel, azonban kisebbségben maradt. A második nemzetgyűlésbe a balassagyarmati kerület küldötte be az egységespárt programmjával s a nemzetgyűlés megalakulásakor alelnökévé választotta. Alig néhány héttel később azonban Gaál Gaszton lemondása után 1922 augusztus közepén a ház elnöke lett. E minőségében állandó törekvése volt a kiélesedett pártpolitikai ellentétek kiegyenlítése s ez gyakran sikerült is neki. Súlyosabb támadások csupán akkor hangzottak el ellene, amikor 1924 őszén az Esküdt-ügy tárgyalásával kapcsolatos emlékezetes nagy parlamenti botrány alkalmával kénytelen volt a renitens képviselőket az ülésteremből kivezettetni. A házszabályrevizió miatt passzivitásba vonult baloldali ellenzéknek a házba való visszatérésére ugyancsak számos kísérletet tett s elnöki hatáskörében maga indítványozta egyes képviselők kizárásának hatálytalanítását. A képviselőházban elhelyezett Tisza-emléktábla leleplezésekor nagyszabású emlékbeszédet mondott. A földbirtokreform végrehajtása körül