1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

Történelmi rész - A két nemzetgyülés törvényalkotó munkássága

287 Politikamentes nézőpontból tehát megállapítható, hogy 1919 őszén magyar törvényhozás de facto nem volt, de jure pedig — még részeiben is — legalább is homályos és ezért vitás volt. Trianon magyar nemzedékének ilyenformán az újjáépítést valóban alapjaiban, a törvényhozás rekonstruálásával kellett kezdenie. Hosszú és szenvedélyes viták fejlődtek ki e kérdés körül annakidején, hiszen a törvényhozó szerv amugyis kuszált kérdését még az a kérdőjel is zavarta, vájjon ratifikálhat ja-e a trianoni békeszerződést a csonka ország területéről összehívott constituante, avagy sem? De vitatták a jogforrás kérdését is mind politikai, mind jogi szempontból. Mindezek mellett pedig tekintetetbe kell venni azt a körülményt is, hogy e kérdések eldöntésében nem volt szabad keze a nemzetnek. Ha még számításba vesszük azokat az érzelmi és pártpolitikai vagy egyéni szempontokat is, melyek e kérdések közjogi vitáiba belevegyültek, akkor körülbelül képet alkothathatunk arról a kaotikus állapotról, amely az első nemzetgyűlés összeülését megelőzte. A pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság ezerfelé ágazó s minden pontjában égetően sürgős problémáit nem is számitva, holott azok a nemzet életbenmaradása szempontjából kétségtelenül fontosabbak voltak még a közjogi kérdések rendezésénél is; bizonyos, hogy a nemzetgyűlés óriási feladatok elé került törvényalkotó munkája megkezdése előtt. Nem ez az igénytelen vázlat hivatott a nemzetgyűlés munkájának bírálatára; annak eldöntésére: vájjon a nemzetgyűlés megfelelt-e minden vonatkozásban annak a megbízatásnak, melyet a nemzettől kapott. Az alábbiakban csak futólag foglalkozunk törvényalkotó működésével. Az első nemzetgyűlés. Az első nemzetgyűlést a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján hívták össze s a választásokon a magyar politikai élet teljesen uj pártkeretekben s uj programmok .mentén nyilatkozott meg. A pártok legtöbbjénél domináló jelszó a keresztény és agrárpolitikai gondolat. A szociáldemokrátapárt nem vett részt a választásokban. Az abszolút többséget egyik párt sem kapta meg, ugy hogy az első nemzetgyűlés ideje alatt minden kormány koa-