1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Vértes Vilmos István

231 tátott, de már 1904 őszén nagyváradi törvényszéki jegyző, egy év múlva aradi albiró, majd nagyváradi alügyész lett. 1908-ban budapesti királyi ügyésszé nevezték ki. Még mint fiatal jogász 1897-ben a budapesti »Egyetemi Kör« elnöke volt. 1908-tól kezdődően, mint budapesti ügyész főleg sajtóperekben szerepelt az esküdtszékek előtt. A háború kitörése napjától a budapesti kir. ügyészség sajtóosztályának vezetője, háborús sajtócenzor lett. 1917. évben főügyészhelyettes, majd a sajtóbizottság elnökhelyettese és 1918 áprilistól mint főügyészhelyettes a budapesti ügyészség vezetője volt. Mint a budapesti kir. ügyészség vezetője, 1918 október 31-én élete veszélyeztetése árán megakadályozta, hogy a tömeg a rabokat a budapesti törvényszéki fogházból -kiszabaditsa. A proletárdiktatúra alatt szolgálatot nem teljesített, hanem bujdosott. A diktatúra bukása után a kommunisták bűnvádi felelősségrevonását, mint főügyész, ő irányította. 1919. szeptemberében, mint a budapesti kir. ügyészség vezetője, királyi főügyész lett. 1920 októberében berendelték az igazságügyminisztériumba és 1921 novemberében koronaügyészhelyettessé nevezték ki. Azóta a törvényelőkészítő osztály tagjaként az igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Számos társadalmi és szakegyesület tagja. Jogi lapokban igen sok cikke jelent meg. A Cserni-féle terrorista-perben elmondott vádbeszéde nyomtatásban is megjelent. >A vörösuralom áldozatai« cimü munkája a kommunista uralom áldozatait sorolja fel a vonatkozó bírósági Ítéletek és a hivatalos jelentések alapján. A szabadszállási választókerületben választották meg egységespárti programmal, egyhangúlag. Vértes Vilmos István. (Mezőtúr, ep.) 1884-ben született a nagykunsági Tiszaszajolon. Református, okleveles gépészmérnök. Atyja cs. és kir. hadmérnök, később Cegléd állomásfőnöke volt. A középiskola elvégzése után a budapesti József-műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetemi ifjúsági mozgalomnak egyik vezetője s a Műegyetemi Kör' vezetője volt. A debreceni diákkongresszuson az Országos Diákszövetség vezérképviselöjévé választotta meg. A gépészmérnöki oklevél megszerzése után egy ideig Kossuth Ferenc titkára volt. Később Pest vármegye iparfelügyelője lett s mint ilyen kitartó