1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr.

24 békedelegáció előterjesztésének Erdélyre vonatkozó részét az ő irányítása szerint állították össze. A békedelegáció egyik főmegbizottja volt. Simonyi-Semadam Sándor lemondása után a kormányzó megbízta őt, hogy a kisgazdapártból, a ke­resztény nemzeti egyesülésből, valamint a disszidensekből alakítson egységes kormányzőpártot s álljon az abból ala­kítandó uj kormány élére. Az egyesitett kormánypárt meg is alakult, a kormányalakítás azonban a frakciók külön­böző személyi követelései miatt meghiúsult. A kormányzó ekkor Teleki Pál grófot bízta meg kormányalakítással, aki­nek ez sikerült is. Röviddel ezután a megüresedett hód­mezővásárhelyi kerület pártonkívüli programmal megválasz­totta képviselőjévé Bethlen István grófot. Ez idő alatt a menekültügyi hivatalt vezette, melynek élére Teleki Pál miniszterelnökké történt kinevezésekor került. Néhai Károly király első visszatérési kísérlete alkalmával a kormányzó Andrássy Gyulával és Gratz Gusztávval együtt őt bizta meg azzal, hogy kellőképen informálja a királyt a bel­és külpolitikai helyzetről s bírja rá a Svájcba való vissza­térésre. 1921 áprilisában Teleki P*I lemondott s Bethlen István gróf, a kormányzó megbízásának eleget téve, egy nap alatt megalakította kormányát. Nagyjából a régi kabi­netet tartotta meg, csupán három tárcánál történtek sze­mélyi változások. Kormányprogrammját a nemzetgyűlésben nagy tetszéssel fogadták. Első kormányelnöksége alatt sza­badult fel a gabonaforgalom, majd a pénzügyi rekonstruk­ciót célzó javaslatokat terjesztette be Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter. 1921 szeptemberében felvették Magyarországot a Nemzetek Szövetségébe s október első felében érte el első nagy külpolitikai sikerét Bethlen, amikor a velencei konferencián visszaszerezte a békeszerződések által Ausztriá­nak itélt Sopront és környékét. Ekkor tárgyalt a magyar kormány nemzetközi konferencián első izben egyenrangú félként, másfelől rést ütött a békeszerződések sérthetetlen­ségén, egyben pedig sikerült az első békés lépést megtenni az integer Magyarország felé. Sikerét a külföldi közvéle­mény is világraszólónak mondotta. Közben egyre erősebb hullámokat vetett a belpolitikai életben a királykérdés fesze­getése. A kérdés nyugvópontra juttatása céljából 1921 októ­ber végén nagy beszédet mondott Pécsett, azonban ugyan­akkor a király, a kormány tudta nélkül, másodszor is vissza­tért az országba. Bethlen István gróf a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt parancsot adott az ellenállásra a

Next

/
Oldalképek
Tartalom