1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - muraszombati, széchiszigeti és szápári gróf Szápáry Lajos dr.

209 hadsereg magvát képezték. A kommunizmus bukása után. mint a nemzeti hadsereg elővédjéhez csatolt különítmény parancsnoka jött vissza Kalocsára. Mint ilyen, értékes szolgálatot tett a nemzeti hadseregnek, melynek zavartalan átkelését a Dunántúlra, a jobbára már románoktól megszállt területen, biztosította. 1920-ban a kalocsai választókerület három ellenjelölttel szemben ker. kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választotta. A második nemzetgyűlésen 1922. évben mint az egységespárt hivatalos jelöltje nyerte el ismét szülőföldje mandátumát, két ellenjelölttel szemben. Most is a kalocsai kerület választotta meg két ellenjelölttel szemben, 204 abszolút szótöbbséggel. Mindkét nemzetgyűlésen számos beszédet mondott pénzügyi, közgazdasági és külügyi kérdésekről. A turáni eszméről ő beszélt először a nemzetgyűlésen. Behatóan foglalkozott vízügyi, ármentesitési és lecsapolási kérdésekkel s nagy érdemei vannak a pestvármegyei vadvizek lecsapolását elősegítő törvénykezési és technikai intézkedésekben. Több törvényjavaslatnak volt előadója. Közgazdasági cikkei ugy a fővárosi, mint vidéki sajtóban gyakran láttak napvilágot. Tagja és disztagja több kaszinónak, társadalmi és szakegyesületeknek. Műszaki vezetője az ország egyik legnagyobb vizitársulatának. A múlt nemzetgyűlés alatt, műit a tudományegyetem hallgatója, a jogi fakultást is elvégezte. muraszombati, széchiszigeti és szápári gróf Szápáry Lajos dr. (Alberti, ep.) 1886-ban született Abonyban. Róm. kath., nős, földbirtokos. Középiskoláit Kalocsán, Pozsonyban és Kecskeméten végezte. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi fakultásán a doktori diplomát, a magyaróvári gazdasági akadémián pedig a gazdászati oklevelet szerezte meg. 1912-ben Gödöllőn közigazgatási gyakornok, 1914-ben a nagykátai járás szolgabirája lett. A háború elején bevonult és 1917-ig katonai szolgálatot teljesített. Az orosz fronton, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a bronz signum laudis-szal tüntették ki. 1919-ben Pestmegyében aljegyző lett. 1921-ben nyugdíjaztatta magát és azóta birtokán gazdálkodik. Élénk részt vesz Pest 14