1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Strausz István dr.

201 szólalt fel. Most is egységespárti programmal lépett fel a siklósi kerületben, ahol több ezer szótöbbséggel választották meg országgyűlési képviselővé. Strausz István dr. (Marcali, pk. el.) 1865-ben született a gömörmegyei Barka községben. Róm. kath., nős, a Legfőbb Állami Számvevőszék volt elnöke. Atyja birtokos volt. Középiskoláit a rozsnyói premontrei főgimnáziumban, a jogot pedig a budapesti tudományegyetemen végezte és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg, 1886-ban. Innen 1891-ben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez hivta meg Gajzágó Salamon elnök. Gyorsan haladt előre, csakhamar osztálytanácsossá, majd tanácsossá nevezték ki. 1917-ben a másodelnöki székbe került, 1918-ban pedig a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke lett. A Ferenc József-rend, a Vaskoronarend s a hadiékitményes Vöröskereszt-díszjelvény tulajdonosa. 1920ban vált meg az elnöki állásától és mint nyugdíjas, több jótékony intézmény vezetését vállalta. Az államháztartásról, valamint a budget- és zárszámadási jogról több tanulmányt irt A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt és ugyanakkor, amikor az állami számvevőszék másodelnöki tisztét is felajánlották neki, a budapesti tudományegyetemre is meghívták az államháztartástan tanárának. Hosszú ideig tagja volt az államszámviteltani államvizsga-bizottságnak és a budapesti tudományegyetemen az államvizsga-bizottságnak. Társadalmi téren már fiatal korában jelentékeny szerepet vitt s pályája kezdetétől résztvett a köztisztviselők szervezkedésében. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalapításában, melynek több éven át másodelnöke volt. A háború idején megszervezte és vezette a Mária-kongregációk hadikórházát, valamint a szegény hadbavonult katona családapák gyermekeinek napközi otthonát. A törvényhozásnak elsőizben a második nemzetgyűlés idején volt tagja, melyben a marcali-i kerületet képviselte pártonkívüli ellenzéki programmal. A háborús és a forradalmi évek gazdálkodásáról szóló zárszámadások alapján a számadási felmentvények kérdésében kivételes készültségre valló különvéleményt terjesztett a nemzetgyűlés elé. Számos felszó-