1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - zsitvabessenyői Rubinek István dr.

195 tották a nyomdász szabadszervezet vezetőségébe s mint ilyen a Gutenberg cimü folyóiratot szerkesztette. Később a szakegyesület elnöke lett. 1902 óta alelnöke a nyomdászok paritásos békéltető-bizottságának. Hosszú idő óta tagja a szakszervezeti tanácsnak, amelynek az utóbbi időben elnöke is lett. A második nemzetgyűlésbe a főváros északi választókerülete küldötte be szociáldemokrata programmal s gyakran szólalt fel a költségvetési és indemnitási viták, valamint a választójogi javaslat tárgyalása során. Az uj országgyűlésben is a főváros északi kerületét képviseli. A szociáldemokratapárt listáján kapott mandátumot Györki Imre lemondása után. zsitvabessenyői Rubinek István dr. (Elek, ep.) 1886-ban született Óhajon, Barsmegyében. Róm. kath., nőtlen, gazdasági főtanácsos, ügyvéd. Középiskoláit a nyitrai piaristáknál, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Berlinben végezte el. Görögországot kivéve, beutazta egész Európát. Külföldi tanulmányútjáról visszatérve, ügyvédi irodát nyitott és ma is ügyvédi gyakorlatot folytat. 1908 óta a »Köztelek« jogi rovatvezetője. Számos jogi értekezése jelent meg. Ettől az időponttól kezdve a szövetkezetek, különösen a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete fejlesztésében tevékeny részt vett. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben számos előadást tartott. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. Az első nemzetgyűlési választások alkalmával kisgazdapárti programmal Monoron választották meg. Az egységespárt megalakulásakor annak tagja lett. A második nemzetgyűlési választáson Monoron, Pakots Józseffel szemben kisebbségben maradt. Vásárhelyi Rezső nemzetgyűlési képviselő halála után 1923-ban. Eleken lépett fel egységespárti programmal, ahol meg is választották. A nemzetgyűlésen igen tevékeny szerepet vitt. Előadója volt az igazságügyi, pénzügyi, közjogi, mentelmi, honvédelmi és földmivelésügyi bizottságoknak. A frankügy kivizsgálására küldött bizottságnak is ő volt az előadója. A honvédelmi tárca költségvetésének állandó előadója volt. A választójogi javaslat tárgyalásánál ő terjesztette be azt az indítványt, hogy az öt ipari kerületben nyilt legyen a szavazás. Javaslatát a nemzetgyűlés többsége el is fogadta. A szanálás előkészítésében is jelentős szerepet vitt 13*